Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
A VÁROSI HITELEK ÉS AZ IMPÉRIUMVÁLTÁS A 7. táblázat részben betekintést nyújt abba, mit is jelentenek a 6. táblázat egyes kategóriái. Például a középület nemcsak városháza vagy iskola, hanem árvaház, laktanya is lehetett, és minél jelentősebb volt egy város, ezek közül annál többnek az építéséhez fogott hozzá. Ugyanakkor az is kiderül, hogy a 6. táblázatból elvben kirajzolódó „tipikus” vagy „átlagos” törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városnak sem Temesvár, sem Nagybánya vagy Karánsebes nem felelt meg. És ennek nem csak az volt az oka, hogy a kölcsönöket elsősorban a konkrét igények, tervek alapján költötték el. Nagybánya a maga ipari jellegével és szabad királyi városi múltjával olyan beruházásokra költött, és hozzá hasonló arányban, mint a törvényhatósági jogú és gyorsan modernizálódó Temesvár, például múzeumra vagy színházra, többféle városi üzemre. Városrendezésre viszont alig. Ezen a téren Karánsebes nőtt fel Temesvárhoz a kölcsönökből erre fordított kiadások arányát tekintve. Ezzel együtt Nagybánya inkább a törvényhatósági jogú, Karánsebes pedig a rendezett tanácsú városok „átlagához” állt közelebb. A városok eladósodása A városi adósságok növekedésének árnyoldalaira jó példa Nagybánya esete. A város zárszámadásai nem álltak rendelkezésünkre a kutatás folyamán, és a közgyűlési jegyzőkönyvek sem maradtak fenn minden évből. A sajtóban azonban időközönként találkozhatunk kimutatásokkal, így kiderül például, hogy a város 1910- re előirányzott költségvetésében az 1 035 503,5 korona kiadásból (1 036 502,2 korona bevétel ellenében) 64 090 koronát szánt kölcsönök törlesztésére és emellett nevesítve még a további tételek mögött sejthető törlesztés: 100 000 korona a városi takarékpénztárnak, 30 362 a Magyar Földhitelintézetnek, 33 729 a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, 35 358 a Magyar Jelzálog Hitelbanknak, a Magyar Asphalt Rt.-nek pedig 4576 korona.35 A városok háztartásának 1910. évi statisztikájában viszont erre az évre Nagybánya kiadásai mindössze 827 977 koronára rúgtak, amiből a kölcsönök és kamatok törlesztésére szánt összeg 259 115 koronát tett ki.36 A Nagybánya és Vidéke hetilap 1911-ben közölte a városi számvevő által közreadott kimutatást is a település augusztus 31-én fennálló adósságairól. (8. táblázat) 35 Nagybánya város költségvetése. Városok Lapja, 1910. január 1.11. 36 Magyarország városainak i. m. 152-153. 37 Két város ölelkezése. Városok Lapja, 1909. április 24. 4. A takarékpénztári tartozást külön kezelték, csak az átláthatóság kedvéért tüntettük itt fel. A város takarékpénztárát a korszakban példaértékűnek tekintették. A Városok Lapja is erről ad számot 1909-ben,37 de a 8. táblázatban 48
