Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: Johann Heinrich Bisterfeld és az erdélyi külpolitika, 1638–1643
JOHANN HEINRICH BISTERFELD ÉS AZ ERDÉLYI KÜLPOLITIKA, 1638-1643 magánkihallgatáson fogadta, utólag mégis tiltakozott, hogy instrukciója szerint neki publica audientiae kell kérnie — még akkor is, ha azon csak két-három ember vesz részt a tárgyalások titokban tartása érdekében.9 9 Lásd a svéd államtanács 1637. okt. 19[/29]-ei, okt. 24[/nov. 3]-ei, illetve okt. 25[/nov. 4]-ei jegyzőkönyveit: Svenska riksrádets protokoll. VII. 1637-1639. Red. av Severin Bergh. Stockholm 1892. (a továbbiakban: SRP VII.) 98-100., 102-108., 109-111. 10 Bethlen Gábor és I. Rákóczi György korábbi megbízottai a poroszországi, illetve németországi hadszíntéren találkoztak a svéd királlyal vagy annak képviselőivel, lásd Kármán G.: II. Gusztáv Adolf i. m. 725-759. 11 Meerbott hátteréről lásd Paul Ludwig levelét V. Vilmos hessen-kasseli tartománygrófnak (Kassel, 1637. márc. 21.). Hessisches Staatsarchiv Marburg (a továbbiakban: HStAM) Rep. 4f. Siebenbürgen nr. 1. A munkásságát röviden bemutató Viskolcz Noémi (aki először korrigálta a szakirodalomban feltűnő tévedést, miszerint Meerbott Bisterfeld álneve lett volna) szintén valószínűsítette a hanaui származást, lásd Viskolcz Noémi: Reformációs könyvek. Tervek az evangélikus egyház megújítására. (Res libraria 1.) Bp. 2006. 78-86. Bálintfly küldetésének erről a részéről nincs fennmaradt diplomáciai jellegű irat (ellentétben az ugyanekkor a szász udvarban folytatott tárgyalásaival, lásd Kármán G.: II. Gusztáv Adolf i. m. 763. 156. jegyz.), viszont egy, a protestáns kapcsolatháló egyik legfontosabb levélgyűjteményében fennmaradt magánlevélből megtudjuk, hogy Oxenstiernával is egyeztetni akart Frankfurtban. Elias „de Czessino” (Rosini) levele John Durynak (Frankfurt am Main, 1633. nov. 9.). The Hartlib Papers (CD-ROM). 2. kiadás. Sheffield 2002. 5/48/2A. 12 I. Rákóczi György levele Meerbottnak (Gyulafehérvár, 1634. jún. 4.), Bálintfly Balázs levele Meerbottnak (Frankfurt am Main, 1634. szept. 26.) és kivonat Bálintfly Meerbottnak küldött leveléből (Hamburg, 1635. szept. 6/16.). HStAM Rep. 4f Siebenbürgen nr. 1., másolatban RA Transylvanica vol. 1. Nr. 129/1. Meerbott orációja V. Vilmos hessen-kasseli tartománygróf számára ([1637. márc.]) a marburgi levéltár ugyanezen fasciculusában őrződött meg - magyar fordítását lásd Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez II. Szerk. Báthory Orsolya - Bene Sándor - Kármán Gábor - Zászkaliczky Márton. Bp. 2020. 221-243. Bálintfly 1634-es és 1635-ös diplomáciai útjairól semmilyen más közvetlen forrást nem ismerünk, nem említi rövid életrajzi vázlata sem: Dáné Veronka: Tulajdonképpen nincs mit csodálkozni azon, hogy Meerbott nem ismerte ki magát a solemnis, publica és privata audientia terminológiai útvesztőjében. Az első olyan követnek ugyanis, aki egy erdélyi fejedelemtől kapott küldetéssel Svédország területére lépett, egész addigi életében nem volt köze a formális, állami szintű diplomáciához.10 Heinrich Meerbott a Majna-Frankfurthoz közel eső Hanauban lelkészként tengette napjait, és egyre növekvő kétségbeeséssel szemlélte a protestánsok, főként a kálvinisták németországi helyzetének alakulását, amikor — feltehetőleg 1633 őszén — Frankfurtban megismerkedett Bálintffy Balázzsal, a fejedelem követével.11 Ügy tűnik, az erdélyi diplomata hasznos ismeretségnek tartotta a lelkészt, mert a következő évben, amikor újra Frankfurtban járt, levelet is hozott Meerbottnak fejedelmétől. 1635 szeptemberében Hamburgból is írt neki. Noha a fennmaradt levelek csak arról tanúskodnak, hogy I. Rákóczi György nyomdafelszerelés és annak használatához értő szakemberek keresése kapcsán számított a hanaui lelkész segítségére, a későbbi fejlemények azt is jelzik, hogy Meerbott komolyan érdeklődött Erdély iránt: 1637-es orációja azt mutatja, hogy meglehetősen jól tájékozódott a fejedelemség politikai életének cseppet sem egyszerű fordulataiban és név szerint ismerte annak számos szereplőjét.12 Ebben 468
