Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: Johann Heinrich Bisterfeld és az erdélyi külpolitika, 1638–1643
TANULMÁNYOK Kármán Gábor JOHANN HEINRICH BISTERFELD ÉS AZ ERDÉLYI KÜLPOLITIKA, 1638-1643 „Bisterfeld úr oly jóindulattal volt a szövetséges urak és név szerint Excellenciád irányában a tárgyalások előmozdítása végett és minket olyannyira támogatott és segített, hogy a közös ügyek iránti jóindulatát és hűséges szolgálatait nem győzöm eleget dicsérni és Excellenciád figyelmébe ajánlani.”1 Jacob Rebenstock alezredes, a Svéd Korona képviselője az erdélyi udvarban így foglalta össze felettese, Lennart Torstensson, a svéd csapatok főparancsnoka számára a gyulafehérvári professzornak a frissen megkötött szövetségi szerződés létrejötte körüli szolgálataival kapcsolatos benyomásait. És valóban: a fennmaradt források kivétel nélkül arról tanúskodnak, hogy Bisterfeld nemcsak a háttérből segítette tanácsokkal I. Rákóczi Györgyöt a döntés meghozatalában és a részletek kidolgozásában, de már évek óta személyesen is aktív levelezésben állt a harmincéves háború császárellenes oldalának számos jelentős személyiségével, szemlátomást jóval szélesebb kapcsolatrendszert mozgatva a nyugati irányú erdélyi diplomácia működtetésében, mint maga a fejedelem. Noha — mint arra a közelmúltban több monográfia is rámutatott — a „nemzetközi kálvinizmus” lelkészekből és tudósokból álló kapcsolathálója számos esetben próbálkozott meg a hatalompolitika befolyásolásával, az ilyen mélységű bevonódás a hivatalos fejedelmi külügyekbe, az, hogy különböző fejedelmi személyeket képviselő diplomaták hosszú távon tárgyalópartnerként kezeljenek egy teológus professzort, ritkaságnak számított a 17. században.2 Azt, hogy a két szféra összefonódása mennyire nem volt magától értetődő, éppen egy lelkésztől, a sárospataki Tolnai Istvántól tudjuk. O ugyanis, megismerkedve a fejedelmi udvarba tartó Heinrich Meerbott-tal (aki a következő oldalakon 1 „Der Herr Bisterfeldt hat das negocium zu promoviren solche gutte affection gegen die Herren Confoedertirte und nominatim gegen Eure Excellenz sehen laßen, auch unß dermaßen wol secundiret und assistenz geleitet, daß ich seine gutte intention gegen des gemeine wesen und seine treuen dienste nicht genugsamlich zurühmen und recommendiren weiß”. Jacob Rebenstock levele Lennart Torstenssonnak (Gyulafehérvár, 1643. nov. 8/18.). Riskarkivet Stockholm (a továbbiakban: RA), Diplomatica, Turcica bihang Transylvanica vol. 1. nr. 132. 2 Heinz Schilling: Konfessionalisierung und Staatsinteressen: Internationale Beziehungen 1559-1660. (Handbuch der Geschichte der internationalen Beziehungen 2.) Paderborn 2007. 100-109.; Daniel Riehes: Protestant Cosmopolitanism and Diplomatie Culture: Brandenburg-Swedish Relations in the Seventeenth Century. (The Northern World: North Europe and the Baltic c. 400-1700 A.D.: Peoples, Economies and Cultures 59.) Leiden-Boston 2013. 1-24. 465 SZÁZADOK 155. (2021) 3. SZÁM
