Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
A VÁROSI HITELEK ÉS AZ IMPÉRIUMVÁLTÁS 2. táblázat A vagyon és az adósság változása három városban 1900 és 1910 között (koronában) Temesvár Nagybánya Marosvásárhely 1900 Polgári lakosság (fő) 49 624 11 169 17 284 Vagyon összesen 9 451 000,00 4 929 800,00 6 394 300,00 egy főre 190,45 441,38 369,95 Adósság összesen 4 298 600,00 877 800,00 1 761 200,00 egy főre 86,62 78,59 101,89 1910 Polgári lakosság (fő) 68 471 12 855 23 728 Vagyon összesen 42 415 000,00 14 267 800,00 20 459 000,00 egy főre 619,46 1 109,90 862,23 Adósság összesen 25 104 100,00 9 664 700,00 13 982 000,00 egy főre 366,64 751,82 589,26 Egy egységnyi új adósságra eső vagyonnövekmény 1900-1910 1,58 1,06 1,15 Forrás: Magyarország városainak i. m. Polgári lakosság: 2—3.; Vagyon és adósság változása: 400. Temesvár vagyona 348,7%-kai növekedett, míg tartozásai 484,1%-os emelkedést produkáltak. Ugyanekkor a törvényhatósági jogú városok közül ebben csak Fiume előzte meg Temesvárt, 447,4%-os emelkedéssel, és csak Marosvásárhely (219,9%) és Arad (214,6%) vagyona nőtt háromszorosánál nagyobbra. Fiume az adósságának 732,6%-os növekedésével szintén listavezető volt, Temesvár viszont itt a harmadik helyre került, Marosvásárhely mögé. Nagybánya vagyona 189,4%-kal, adósságai 1001%-kai nőttek. Vagyonának növekedése nem volt kiemelkedő a rendezett tanácsú városok sorában, Karcag (292,3%) és Szászsebes (275,7%) csaknem négyszeres növekedést produkált, a háromszoros növekedést Hajdúböszörmény (258,6%) és Léva (231%) is meghaladta. 100-200% közötti vagyongyarapodást összesen 10 város mutatott a kimutatásban szereplő 66 rendezett tanácsú város közül. Nagybánya adósságának növekedése figyelemre méltó, mivel ennél nagyobbat csak Hajdúböszörmény (3596,4%) esetében láthatunk, és a közelébe is csak Karcag (985,1%) és a Nagybánya melletti Felsőbánya (878,2%) ért. A kötet bevezetője is kiemeli Marosvásárhely adósságainak 1881 és 1910 közötti százötvenszeres növekedését. Közben a város népessége csaknem megduplázódott (1880-ban 12 883, 1910-ben 23 728 polgári lakosa volt). Már említettük Marosvásárhely előkelő helyét az 1900 és 1910 közötti változások adatsoraiban is. Adósságai ebben az időszakban 694%-kal emelkedtek. Ha az értékeket a polgári lakosság számára vetítjük, 1900-ban a vagyonból egy főre 369,95 korona, az adósságból pedig 101,89 korona esett, 1910-re az előbbi érték 862,23 koronára, utóbbi pedig 589,26 koronára nőtt. Bár jogállásában Temesvárral volt azonos rangon, és az 1876-os megyerendezés óta vármegyeszékhely is volt, lakosságának száma Nagybányáéhoz állt közelebb, miközben a vizsgált időszakban annál 42
