Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
EGRY GÁBOR - IZSÁK ANIKÓ BORBÁLA jóval dinamikusabb fejlődésen ment keresztül. Azon túl, hogy Székelyföld pénzintézeti központja lett,26 Beluszky Pál és Győri Róbert elemzése szerint a magyarországi városállomány 39 településből álló „elit csoportjába” tartozott, mint egyike „a legfejlettebb, kiegyenlített igazgatási-gazdasági szerepkört betöltő” megyeszékhelyeknek.27 Utóbbi kategóriába tartozott Szatmárnémeti is, amelynek adóssága, Nagyváradéhoz és Pancsováéhoz hasonlóan 1881 és 1910 között harminc-negyvenszeresére növekedett. Nagyvárad viszont funkcionálisan Araddal és Temesvárral tartozott egy csoportba az úgynevezett vásárvonalon, Alföld és Erdély határán, fontos ipari és pénzügyi regionális központokká, Gál Zoltán kifejezésével „Budapest ellenpólus-városaivá” válva.28 26 Gál Zoltán: A magyarországi városhálózat vizsgálata a banki betétforgalom alapján 1910-ben. In: Kőfallal, sárpalánkkal... Várostörténeti tanulmányok. (Rendi társadalom - polgári társadalom 7.) Szerk. Németh Zsófia - Sasfi Csaba. Debrecen 1997. 55. 27 Beluszky Pál — Győri Róbert: „A város a láz, a nyugtalanság, a munka és a fejlődés.” Magyarország városhálózata a 20. századelején. Korall 2003. 11-12. sz. 235. 28 GálZ.: A magyarországi i. m. 55. 29 A törvényhatósági jogú városok lakosaira 1881-ben fejenként 57 K, 1910-ben 239,7 K adósság esett, míg a rendezett tanácsú városokban ez az összeg 1881-ben 14,3 K, 1910-ben pedig 115,6 K volt. Lásd Magyarország városainak i. m. 182*. Mindezt a rendezett tanácsú városok adósságának, ezen belül Nagybánya hiteleinek alakulásával összevetve a legfontosabb tanulság a népesség növekedése kínálta pénzügyi mozgástér. Erre a kötet bevezetője is utal, amikor az egy főre eső adósságot is kiemeli.29 Amint az a 2. táblázatból is látható, Temesvár nagymérvű eladósodását a népességnövekedés tompította és tette részben lehetővé. Hiszen amíg a város által 1900 és 1910 közt felvett csaknem 21 millió korona hitel az 1900-as polgári lakossággal számolva egy főre vetítve csak 423 koronát jelentett, addig Nagybánya ugyanekkor felvett 8,8 millió korona adóssága az 1900-as polgári lakosságra vetítve már 784 koronát tett ki, pedig ez az összeg Temesvár adósságnövekményének csak 42%-át jelentette. Hasonló példát a rendezett tanácsú városok közt is találunk. Hajdúböszörmény adósságainak háromezer-hatszázszoros növekedése kiemelkedik 1881 és 1910 között. A város polgári lakossága ez idő alatt majdnem másfélszeresére nőtt (19 035-ről 28 131-re). 1900 és 1910 között adósságainak harminchétszeres növekedése is kirívó volt ugyan, de a polgári lakosság számára vetítve az egy főre eső 134,81 korona adósság 1910-ben a rendezett tanácsú városok átlagát tekintve nem volt túlzottan magas, ellentétben például Nagybánya egy főre eső 751,82 korona adósságával. Amennyiben összevetjük a városoknak a 3. táblázatban látható adósság szerinti megoszlását az általunk vizsgált városoknak a 2. táblázatban szereplő 1910- es adósságával, akkor azt is láthatjuk, hogy mind Temesvár a maga 25 millió korona fölötti, mind Nagybánya a csaknem 10 milliós tartozásával a jogállásuk szerinti kategórián belül az élbolyban szerepelt. 43
