Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
EGRY GÁBOR - IZSÁK ANIKÓ BORBÁLA Hasonló módszertani problémák az 1912-es statisztikai évkönyvvel kapcsolatban is felmerültek, ismét csak az adatszolgáltatás minőségével kapcsolatban. Laky Dezső szerint gondot okozott egyfelől a tisztviselők túlterheltsége, másfelől pedig az, hogy a városi adatgyűjtés - mivel korábban csak saját célra történt - nem volt teljesen egységes, és nem is gyűjtöttek minden olyan adatot, amelyet a statisztikai évkönyv megkövetelt volna.21 21 Laky D.: A statisztika i. m. 419. 22 Pál Judit: Városfejlődés a Székelyföldön, 1750-1914. Csíkszereda 2003. 560-562. 23 Magyarország városainak i. m. 181*. 24 Uo. 95*. Az 1908-as évet a bevezető szerzője említi. A Magyar Városok Országos Kongresszusa, amely a városok hitelügyével is foglalkozott, először 1909-ben ült össze, de az előkészítő munkálatok már 1908 őszén megkezdődtek, talán erre utalhatott. Lásd Breinich G.: A magyar városok i. m. 101. 25 Alii rendezett tanácsú város közül csak 66 szerepel benne, míg a Budapesttel és Fiumével együtt 27 törvényhatósági jogú város közül csak kettő hiányzik: Pozsony, illetve Selmec- és Bélabánya. 1. táblázat A városok adósságainak változása 1881 és 1910 között (1000 korona [K]) Év Törvényhatósági jogú városok Rendezett tanácsú városok Összesen 1881 65 976,7 14 737,2 80 713,9 1910 510 873,7 171 342,3 682 216,0 Változás (%) 674,3 1 062,7 745,2 Forrás: Magyarország városainak háztartása az 1910. évben. (Magyar Statisztikai Közlemények új sorozat 58.) Bp. 1916. 181*. Az átlagosan nyolc és félszeres, törvényhatósági jogú városok esetében csaknem nyolcszoros, rendezett tanácsú városok esetében több mint tizenegyszeres emelkedést a statisztikus a hitelek elérhetősége mellett a fejlesztési igények hirtelen növekedésével magyarázza. A városi feladatok bővülése, a bürokrácia kiterjedése általános európai tendencia volt,22 ezen túl Magyarországon a millenniummal összefüggésben gyorsult fel, de nem állt meg a századfordulón.23 Éppen 1910- ben jutott hitelhez sok olyan város, amely korábban nem tudott lépést tartani a városiasodás felgyorsult ütemével, és ekkor fogtak hozzá a nagyobb beruházásokhoz, köztük a közművesítéshez is. Ezt a városok szervezkedésével magyarázza a szerző, 1908-ban ugyanis ennek keretében a városok hitelügyének rendezésével is foglalkoztak.24 Városokra lebontva már sokkal kevésbé részletes a kép, a kiadvány egyrészt csak az 1900. és 1910. évi adatokat közli az egyes városok összesített vagyonáról és tartozásáról, másrészt nem is szerepel minden város a munkában, így például Karánsebes sem.25 41
