Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
A VÁROSI HITELEK ÉS AZ IMPÉRIUMVÁLTÁS a községi kötvények körét mentesítette az állami egyenes adók alól, óvadékképesnek nyilvánította, és megengedte, hogy közvagyont fektessenek bele.11 A korszakban mindvégig külön szabályozás alá esett a főváros, illetve Fiume, valamint külön kategóriát képeztek a pupillaritással bíró kötvények: Budapest esetében 1904-ben, Pozsony, Zágráb és Fiume esetében 1911-ben rendelkeztek erről.12 11 Magyarország városainak háztartása az 1910. évre. (Magyar statisztikai közlemények új sorozat 58.) Bp. 1916. 11*. A kötet szöveges részében az oldalszámok csillagozottak. 12 Pupillaritás: „azokban gyámpénztári készleteket is lehet gyümölcsöztetni”. Uo. 11*. Vonatkozó törvénycikkek: 1904. évi XXXIV. te., 1911. évi XVII. te. A kérdésről továbbá lásd Márffy Ede: A magyar városok háztartásának joga. Bp. 1914. 13 Magyarország községeinek háztartása az 1908. évben. (Magyar statisztikai közlemények újsorozat 39.) Bp. 1913. 14 Magyarország vármegyéinek háztartása és gyámpénztárai az 1909. évben. (Magyar statisztikai közlemények újsorozat 40.) Bp. 1914. 15 Magyarország városainak i. m. 16 Erről bővebben lásd Breinich Gábor: A magyar városok szövetkezése a dualizmus korában. In: Tanulmányok Budapest múltjából XXV Bp. 1996. 85-114. 17 Laky Dezső: A statisztika a városok szolgálatában. Városi Szemle: közlemények a városi közigazgatás és statisztika köréből 6. (1913) 418. A tanulmány a kötet előzményeit is bemutatja, valamint részletes kritikát is ad róla. 18 A magyar városok statisztikai évkönyve. Szerk. Thirring Gusztáv. Bp. 1912. 19 Lencsés Akos: Thirring Gusztáv és az 1906. évi budapesti népszámlálás. Területi Statisztika 15. (2012) l.sz. 88. 20 Magyarország városainak i. m. 181*. A városok adósságának statisztikája Bár jogi értelemben a városok két típusa egyfelől a vármegyékkel, másfelől a kis- és nagyközségekkel került csaknem azonos szabályozás alá, a statisztikai kiadványok nem ezt a felosztást követték. Külön statisztika készült a községek 1908. évi,13 a vármegyék 1909. évi,14 illetve a városok 1910. évi háztartásáról.15 A városi funkciók gyarapodása, a pénzügyi terhek növekedése, az átfogó jogi szabályozás iránti igény jelentkezése közös érdekvédelmi mozgalomra indította a városok vezetőit.16 1912-ben ezzel a szervezkedéssel összefüggésben, és főként német minták nyomán,17 a Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve sorozatot is szerkesztő Thirring Gusztáv elindította A magyar városok statisztikai évkönyvének sorozatát,18 amely azonban a háború kitörése miatt az első kötet után megszakadt és csak 1934-ben indult újra.19 Az 1910-es városi statisztika részletes bevezetője összesített táblákat közöl, amelyek értelmezésére különféle szempontokat is kínál. Ezek a törvényhatósági jogú városok Budapestet és Fiúmét is magukba foglalják. A városi adósságok adatait azonban a városi adminisztráció hiányosságai miatt, különösen a hátralékba került adósságokat illetően, a bevezető nem tartja megbízhatónak.20 40
