Századok – 2021

2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században

KÖKÉNYESI ZSOLT akik ezt a pozíciót a magyar főrendek közül elnyerhették. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy vizsgálati korszakhatárunk előtt néhány évvel, 1696-ban gróf Esterházy Gábor (1673-1704) atipikus módon egyszerre nyert felvételt tanácsosi minőségben az Udvari Kamarához és a Magyar Kamarához, amelyben apjának, herceg Esterházy Pál (1635-1713) nádornak a tekintélye és apósának, gróf Otto Ehrenreich von Abensperg und Traun (1644-1715) alsó-ausztriai tartományi mar­sallnak a befolyása is közrejátszhatott.32 De Mária Terézia uralkodása alatt a magyar főnemesek kamarai alkalmazása nem egyedi esetet jelentett, hanem állandósult gya­korlatot: 1745-től 1782-ig egyetlen olyan évet sem találunk, amikor legalább egy (de jellemzően két-három) magyar arisztokrata ne szolgált volna tanácsosi minőségben az Udvari Kamaránál. Az 1762. évi kamarai reform után újabb lendületet vett a ma­gyarok hivatalon belüli integrációja, jellemzővé vált, hogy a főúri tanácsosok harma­da vagy akár a fele a magyar arisztokraták közül került ki. 1764-ben például a kor­mányszerv négy főnemesi tanácsosa közül kettő magyar volt. Ebben a kormányzat tudatos kiválasztási stratégiája is fontos szerepet játszott, ugyanis az 1762-ben felvett négy létszámfeletti tanácsos közül, Johann Baptist von Bolzán (1720-1799) kívül három magyart (Pálffy Károly, Fekete János, Festetics Pál) találunk, akik közül csak Festetics nem rendelkezett főnemesi címmel (ekkor még).33 A korábbi korszakban hasonló arány már a tanácsosok nagy száma miatt is nehezen lett volna elképzel­hető, mint említettük, 1728-ban 68 tanácsosa volt az Udvari Kamarának, közülük 25 fő tartozott a főrendek közé, annak ellenére, hogy 1717-ben VI. Károly elvben 30 főben (12 főúri, 18 lovagi) maximálta a tanácsosok számát.34 32 ÖStA FHKAAHK HFÖ 1696. okt. 15. (Kt. 1552.). Franz KarlWißgrill: Schauplatz des landsässi­­gen Nieder-Oesterreichischen Adels vom Herren- und Ritterstande von dem XI. Jahrhundert an, bis auf jetzige Zeiten I-V. Wien 1795. II. 454-455.; Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. Levéltári Közlemények 39. (1968) 255. 33 ÖStA FHKA Neue Hofkammer und Finanzministerium (a továbbiakban: NHK), Österreichisches Kamerale (a továbbiakban: Kaale Ö) 1764. márc. 29. (Fasc. 2.). 34 Fellner, T. — Kretschmayr, FL: Österreichische Zentralverwaltung i. m. III. 207. 35 Mednyánszky Ferenc 1765 és 1774 között volt a bécsi Theresianum tanulója. Kissné Bognár Kriszti­na: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben, 1526-1789. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban) Bp. 2004. Az Udvari Kamara magyar főnemesei a vizsgált korszakban öt családból kerül­tek ki, amelyek közül a Batthyányak és a Pálffyak két-két tagot, az Esterházyak, Feketék, Mednyánszkyak, Vajayak és Zichyek pedig egy-egy családtagot adtak. Közöttük kivételnek tekinthető Mednyánszky Ferenc, ugyanis ő nem állt a ka­mara rendes alkalmazásában, hanem csupán gyakornoki (Praktikant) státuszba nyert tanulmányait követően felvételt.35 Fekete János és Vajay László újonnan fő­nemesi rangra emelt személyek, az új hivatali arisztokrácia tagjai voltak, mindket­ten hivatalkezdésük előtt néhány évvel kaptak főnemesi címet: Vajay 1740-ben lett 403

Next

/
Thumbnails
Contents