Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KÖKÉNYESI ZSOLT akik ezt a pozíciót a magyar főrendek közül elnyerhették. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy vizsgálati korszakhatárunk előtt néhány évvel, 1696-ban gróf Esterházy Gábor (1673-1704) atipikus módon egyszerre nyert felvételt tanácsosi minőségben az Udvari Kamarához és a Magyar Kamarához, amelyben apjának, herceg Esterházy Pál (1635-1713) nádornak a tekintélye és apósának, gróf Otto Ehrenreich von Abensperg und Traun (1644-1715) alsó-ausztriai tartományi marsallnak a befolyása is közrejátszhatott.32 De Mária Terézia uralkodása alatt a magyar főnemesek kamarai alkalmazása nem egyedi esetet jelentett, hanem állandósult gyakorlatot: 1745-től 1782-ig egyetlen olyan évet sem találunk, amikor legalább egy (de jellemzően két-három) magyar arisztokrata ne szolgált volna tanácsosi minőségben az Udvari Kamaránál. Az 1762. évi kamarai reform után újabb lendületet vett a magyarok hivatalon belüli integrációja, jellemzővé vált, hogy a főúri tanácsosok harmada vagy akár a fele a magyar arisztokraták közül került ki. 1764-ben például a kormányszerv négy főnemesi tanácsosa közül kettő magyar volt. Ebben a kormányzat tudatos kiválasztási stratégiája is fontos szerepet játszott, ugyanis az 1762-ben felvett négy létszámfeletti tanácsos közül, Johann Baptist von Bolzán (1720-1799) kívül három magyart (Pálffy Károly, Fekete János, Festetics Pál) találunk, akik közül csak Festetics nem rendelkezett főnemesi címmel (ekkor még).33 A korábbi korszakban hasonló arány már a tanácsosok nagy száma miatt is nehezen lett volna elképzelhető, mint említettük, 1728-ban 68 tanácsosa volt az Udvari Kamarának, közülük 25 fő tartozott a főrendek közé, annak ellenére, hogy 1717-ben VI. Károly elvben 30 főben (12 főúri, 18 lovagi) maximálta a tanácsosok számát.34 32 ÖStA FHKAAHK HFÖ 1696. okt. 15. (Kt. 1552.). Franz KarlWißgrill: Schauplatz des landsässigen Nieder-Oesterreichischen Adels vom Herren- und Ritterstande von dem XI. Jahrhundert an, bis auf jetzige Zeiten I-V. Wien 1795. II. 454-455.; Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. Levéltári Közlemények 39. (1968) 255. 33 ÖStA FHKA Neue Hofkammer und Finanzministerium (a továbbiakban: NHK), Österreichisches Kamerale (a továbbiakban: Kaale Ö) 1764. márc. 29. (Fasc. 2.). 34 Fellner, T. — Kretschmayr, FL: Österreichische Zentralverwaltung i. m. III. 207. 35 Mednyánszky Ferenc 1765 és 1774 között volt a bécsi Theresianum tanulója. Kissné Bognár Krisztina: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben, 1526-1789. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban) Bp. 2004. Az Udvari Kamara magyar főnemesei a vizsgált korszakban öt családból kerültek ki, amelyek közül a Batthyányak és a Pálffyak két-két tagot, az Esterházyak, Feketék, Mednyánszkyak, Vajayak és Zichyek pedig egy-egy családtagot adtak. Közöttük kivételnek tekinthető Mednyánszky Ferenc, ugyanis ő nem állt a kamara rendes alkalmazásában, hanem csupán gyakornoki (Praktikant) státuszba nyert tanulmányait követően felvételt.35 Fekete János és Vajay László újonnan főnemesi rangra emelt személyek, az új hivatali arisztokrácia tagjai voltak, mindketten hivatalkezdésük előtt néhány évvel kaptak főnemesi címet: Vajay 1740-ben lett 403
