Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KL ÉRVÉNYESÜLÉS ÚTJÁN báró, Fekete pedig (apja révén) 1758-ban gróf.36 Vajay az egyetlen olyan arisztokrata az Udvari Kamaránál, aki hivatalba lépése előtt közvetlenül, saját érdemeire tekintettel részesült rangemelésben. A Batthyány, Esterházy, Pálffy és Zichy famíliák Nyugat-Magyarországon birtokos, Habsburg szolgálatban felemelkedett családok voltak, amelyek közül a Batthyányak, Esterházyak és Pálffyak a Magyar Királyság 17-18. századi elitjét alkották, továbbá alsó-ausztriai inkolátussággal is rendelkeztek, amely kiváló bécsi kapcsolataikat bizonyítja.37 A legjobb karrieresélyekkel Batthyány Tódor és Pálffy Károly indultak, akik mindketten a császárvárosban látták meg a napvilágot, mindkettőjük apja, Batthyány Lajos (1696-1765) és Pálffy Miklós (1710-1773) is meghatározó jelentőségű országos méltóságviselők és egy ideig magyar udvari kancellárok voltak, továbbá mindketten az udvari elitből származó anyától (Althann és Kinsky grófnőktől) születtek.38 Pálffy életének első formális eseménye, keresztelője szépen előrevetíti későbbi fényes pályafutását, ugyanis keresztelőjére a Favorita kastélyban került sor, a szertartást gróf Kollonich Zsigmond (1676 —1751) bécsi érsek végezte, a keresztszülői feladatokat pedig VI. Károly és Erzsébet Krisztina császárné vállalta magára.39 Szintén országos méltóságviselő gyermeke volt Batthyány József György, akinek az apja, Imre (1704- 1774) magyar királyi étekfogómester, vagy Esterházy Ferenc, akinek azonos nevű édesapja tárnokmester volt, illetve ide sorolható Pálffy János is, akinek apja, Miklós (1699-1734) ugyan fiatalon elhunyt, de nagyapja, Pálffy János (1664-1751) az ország nádora volt.40 Ellenben Zichy Károly apja, illetve közvetlen családjából senki sem viselt országos méltóságot. Apjának, Istvánnak (1715-1769) legmagasabb titulusa a kamarási címe volt, Károly pedig a felemelkedését elsősorban hivatali pályafutásának köszönhette (de erre később térünk vissza).41 36 Pályájukhoz lásd Szemethy Tamás: A magyarországi új arisztokraták társadalmi helyzete 1711-től 1799-ig. Doktori (PhD) értekezés. ELTE. Bp. 236., 297.; Szíjártó M. István: Emberek és struktúrák a 18. századi Magyarországon. A politikai elit társadalom- és kultúrtörténeti megközelítésben. Akadémiai doktori értekezés. Bp. 2017. 145-146., 158-161.; Tuza Csilla: Egy elfeledett 18. századi karrier: Galánthai Fekete György életútja. Vázlat egy készülő életrajzhoz. Századok 140. (2006) 1519-1529. 37 Kökényesi Zsolt: Herrenstand és Erbhuldigung. Magyar főnemesek mint az alsó ausztriai kódolások résztvevői a 18. század első felében. In: Az indigenák. Szerk. Szíjártó István. Bp. 2017. 91-92. 38 Batthyány keresztelőjéhez (1729. okt. 16.): Katholisches Pfarramt Unsere Liebe Frau zu den Schotten in Wien, Taufbuch Bd. 30. 5v ( https://bit.ly/3biYq8P , letöltés 2020. ápr. 22.). 39 Pálffy keresztelőjéhez (1735. okt. 1.): Hofburgpfarre, Tauf-, Trauungsbuch 1619-1755. 137r (https://bit.ly/3otlcln , letöltés: 2020. ápr. 22.) 40 Jedlicska Pál: Eredeti részletek gróf Pálffy-család okmánytárához 1401-1653 s gróf Pálffyak életrajzi vázlatai. Bp. 1910. 603-604. 41 Kökényesi Zsolt: A hasznos állampolgár képzése. Közjó és oktatás-nevelés kapcsolata a 18. századi Habsburg Monarchiában. Történelmi Szemle 58. (2016) 528-529. Az Udvari Kamarába felvételt nyert 18 köznemes közül tízet tanácsosnak, négyet titkárnak, szinten négyet pedig alacsonyabb hivatali beosztásba (Csapó Mihályt ülnöknek, Csorba Ignácot és Király Ádámot kancellistának, Szabó 404