Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Haraszti Szabó Péter: A magyar káptalanok vezető méltóságainak peregrinációja a Zsigmond-korban
A MAGYAR KÁPTALANOK VEZETŐ MÉLTÓSÁGAINAK PEREGRINÁCIÓJA A ZSIGMOND-KORBAN Váradon és Zágrábban.38 Meglepő viszont, hogy az átlagtól eltért a kalocsai és a bácsi főszékeskáptalan, de a győri székeskáptalan39 is, hiszen ezekben csak egyegy peregrinust sikerült kimutatnom. 38 Zágrábban Perlbergi Gellert kánonjogi licentiatus és olvasókanonok javadalomviselése problémás. XV. századi pápák oklevelei I-II. Szerk. Lukcsics József. Bp. 1938. (a továbbiakban: Lukcsics) I. 237., 588. sz. Gellértet ugyanakkor többször is lectornak nevezik a források: Zsigmondkori oklevéltár I-XIII. Szerk. Borsa Iván - C. Tóth Norbert - Mályusz Elemér. Bp 1951-2017. (a továbbiakban: ZsO) VI. 1004. sz.; Monumenta Historica Liberae Regiae civitatis Zagrabiae metropolis regni Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae I-XIV. Ed. Joannes Bapt. Tkalcic. Zagrabiae 1889-1932. II. 29. No. 31.; Vö. Povijesni spomenici zagrebacke biskupije V —VI. Ed. Andrija Lukinovic. Zagreb, 1992 —1994. V. 448-449., VI. 62; ZsO IX. 872. sz. 39 Győrben Nórápi Tamás, bécsi diákot lehetne még a korszak végéről ehhez a csoporthoz számítani, de őt ki kell húzni a győri oszlopos kanonok sorából. Bedy Vince Tamás javadalomviselése időkereteit 1398 és 1437 közé helyezte, a legújabb kutatások ismeretében azonban Tamás nevű cantor csak 1402- ben bukkan fel a forrásokban. Bedy V: A győri i. m. 317-318. Vö. C. Tóth N - Horváth T: A győri székeskáptalan i. m. 32. A káptalan kiadványaiban hosszú ideig valóban Tamás szerepel az éneklőkanonokok között, ám itt két Tamásról lehet szó. 1398. március 8-án ugyanis IX. Bonifác pápa Nórápi Sebestyén fia Tamásnak adott egy győri kanonokságot és az éneklőkanonokságot, ám amikor Nórápi 1439-ben meghalt, IV. Jenő a Bereck fia Tamás halálával megüresedett javadalomról intézkedett. Mo numenta Vaticana Hungáriáé I/1-I/4. Ed. Fraknói Vilmos et al. Bp. 1887-1889. (a továbbiakban: MVH) 1/4. 47. (66. sz.); Lukcsics II. 671. sz. A pápai oklevél arról hallgat, hogy a cantort Nórápinak hívták-e, ellenben 1438-ban említenek egy Nórápi Tamás nevű győri kanonokot, aki azonos lehet az ilyen névvel és javadalommal Bécsben, a jogi karra beiratkozó diákkal. A legvalószínűbb tehát az, hogy 1398/1402 és 1437 között két Tamás nevű éneklőkanonok volt a győri székeskáptalanban, ám egyikük sem lehetett azonos a Bécsben 1431-ben feltűnt diákkal. MNL OL Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 65886; MWRF I. 42. 40 Esztergomi Miklós fia János 1390—1397 között őrkanonok, Ürményi Gergely 1400—1416 között éneklőkanonok, Bodonyi Domokos 1417—1418, míg Vicedomini Máté pedig 1418-től 1428-ig volt olvasókanonok Esztergomban. Temesvári Miklós 1424-től viselte az éneklőkanonoki méltóságot egészen 1452-ig. C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században I. A kanonoki testület és az egyetemjárás. Bp. 2015. 56., 95., 144.; C. Tóth Norbert- Lakatos Bálint - Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon. A pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején. Bp. 2014. 214—221. Ürményi előmenetelébe azonban az is beleszámíthatott, hogy Ferenc cantor alatt tevékenykedett már annak helyettesként, mint succentor. Mindez az éneklőkanonoki kinevezéséről fennmaradt pápai bullában szerepel. MVH 1/4.211-212. (262. sz.) 41 Cserkúti György 1395 és 1431 között látta el az őrkanonoki teendőket Pécsett, majd 1432—1433- ban Cserdi Imre volt ugyancsak őrkanonok, míg ezalatt Szerémi István 1411—1424 között tanultként viselte az éneklőkanonoki méltóságot. Fedeles T: A pécsi székeskáptalan i. m. 342-343., 450-451. Cserdi őrkanonoki kinevezésében talán közre játszhatott, hogy Szerémi és Cserkúti halála után újra szükség lehetett egy egyetemen képzett személyre a vezető méltóságviselők között. Cserdi 1431-ben már magister artium fokozattal bírt Rómában, de nem tudni, hogy hol végezte tanulmányait. Haraszti Szabó P. - Kelényi B.: Magyarországi diákok francia i. m. 278. (667. sz.) 42 Váradon páldául 1386-1394 között Upori István (első említése: 1386. márc. 23: DF 254810, utolsó említése: 1394. szept. 16: DF 243862), ezt követően 1396-ig Bodonyi Gál fia Domokos (DF 248568, 282815, DL 71425), 1396-1403 között pedig Váradi Kelemen fia Lukács volt az éneklőkanonok (DL 7283, 71427, utolsó említése: 1403. máj. 24: DL 8882). Kicsivel ezt megelőzően, Érdemes kitérni arra is, hogy milyen volt az időbeli megoszlásuk a korszakban a káptalanokon belül. Érdekes körülmény, hogy szinte folytonosnak mondható a jelenlétük Esztergomban,40 Pécsett41 és Váradon,42 ahol majd az egész korsza380
