Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Haraszti Szabó Péter: A magyar káptalanok vezető méltóságainak peregrinációja a Zsigmond-korban
HARASZTI SZABÓ PÉTER kon keresztül a három méltóság viselője közül legalább egy egyetemet járt klerikus volt. Csanádon43 és Egerben44 inkább a korszak közepén (kb. 1400—1420 között) voltak többen, míg Zágrábra ugyanez igaz azzal a kikötéssel, hogy itt már a korszak végéig is eltartott a peregrinusok jelenléte.45 A Zsigmond-kor ele- 1402-től 1417-ig Bodonyi az őrkanonoki méltóságot bírta (első említése: 1402. nov. 3: DF 280959, utolsó említése: 1417. aug. 2: DL 38236), akit Budai István fia János követett 1423-ig (1417. okt. 17: DL 10615, 1423. aug. 18-án az őrkanonokság már üresedésben volt. Vö. C. Tóth N: A székes- és társaskáptalanok i. m. 73. 365. jegyz. Mindez idő alatt Conradus Cardini de Florentia 141 1-től 1422-ig bírta az olvasókanonoki javadalmat. Fedeles T: Firenze-Várad-Róma i. m. 134. Néhány évig nem találni senkit egyik méltóságban sem, 1426-ban Vépi Péter szerezte meg a lectoratust, aki 1449-ig bírta azt (1426. ápr. 12: DF 255021), Kristóf Ilona: Egyházi középréteg a késő középkori Váradon (1440-1526). Pécs 2014. 259., miközben egy rövid időre Kusalyi Jakes Dénes töltötte be az éneklőkanonoki méltóságot. Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungáriáé (1297-1536) I. Ed. József Lukcsics - Péter Tusor - Tamás Fedeles. Bp.-Róma 2017. 103. (171. sz.) 43 Csanádon az egyetlen oszloposkanonokságig eljutott személy, Lippai Péter hosszú ideig, 1400-1423 között volt éneklőkanonok. Ebben az időben egyébként sem a Csanádi püspök, sem a székes-, sem a társaskáptalan prépostja nem járt egyetemre jelenlegi ismereteink szerint. G. Tóth Péter: Lippai Péter, a Zsigmond-kori Csanádi éneklőkanonok és püspöki helynök karriertörténete. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 23. (2011) 51-57.; Fedeles Tamás: Az uralkodó, a Szentszék és a magyar főpapok Luxemburgi Zsigmond korában. In: Mesterek és tanítványok 2. Tanulmányok a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről. Szerk. Czeferner Dóra - Böhm Gábor - Fedeles Tamás. Pécs 2018. 114-116. 44 Egerben a Zsigmond-korban Alcsebi János őrkanonok volt az első 1400-1418 között. A többiek méltóságviselése is erre a szűk két évtizedre esik: Pankotai Kis András 1405-ben volt olvasókanonok, akinek a halála után Gyöngyösi Bertalan sikertelenül igyekezett elfoglalni ezt a méltóságot. Zsujtai János 1409-1412 között bírta az éneklőkanonokságot, 1417-ben pedig Oláh István volt az olvasókanonok. C. Tóth N: Az egri i. m. 50—52. 45 Körösi Márton 1401-1407 között volt zágrábi őrkanonok. MVH 1/4 308-309.; ZsO II. 5355. sz. Tanulmányait Prágában végezte, melyek 1402-ben magister artium grádussal zárultak. A cseh fővárosban rajta kívül más nem tanult, aki ekkoriban a zágrábi székeskáptalan vezető posztjaira került volna, így az egyetem szerepét sem lehet felmérni előmenetelében. Kaproncai György fia János 1411- ben nyerte el az olvasókanonokságot, aki javadalmát 1443-ig viselte, s emellett a zágrábi püspök vikáriusaként is működött Zsigmond halála után. ZsO III. 1467. sz.; IV. 1310. sz.; DL 35921; ZsO VI. 1004. sz.; ZsO VIII. 779. sz.; Lukcsics I. 407.; DL 103492; DL 34701 256542; Lukcsics I. 948., 11.433., 481.; C. Tóth N: Magyarország késő középkori i. m. 125. Mindeközben Perlbergi Gellért 1417-től 1422-ig viselte az olvasókanonoki tisztséget. Utóbbi kettőről sajnos nem tudtam kideríteni, hogy hol szerezhették fokozataikat. Kaproncai feltehetően azonos a Bécsben 1427-ben beiratkozott Bachensteini Jánossal, vagy az 1424-ben immatrikulált Zágrábi Márton fia Jánossal. MUW I. 148, AFA II. 54. (5032), MWRF I. 34., 37., 42., 43.; Schrauf Károly: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Bp. 1892. 127., 130., 132. Az apa neve ugyan nem egyezik, de más János rajtuk kívül nem szerzett kánonjogi doktori fokozatot ekkoriban, aki számításba jöhetne. Nem zárható ki teljesen azonban az sem, hogy Kaproncai Itáliában, egyelőre ismeretlen helyen és időben végezte tanulmányait. Perlbergi Gellért, zágrábi egyházmegyei klerikus javadalomviselése is kérdéses. V. Márton 1422. évi oklevele szerint csak bitorolta a javadalmat, de 1423-ban, Rómában még olvasókanonokként kérte a pápát, hogy élete végéig két prebenda javadalmait élvezhesse. Ugyanebben az évben pedig mást is (Andreas Stachonis Petiziconitz de Damaslanitz) e javadalom birtokosának neveznek. Az 1426. évi oklevélből derül ki, hogy De Senatibus Miklós és Gellért pereskedett a javadalom miatt, amelyet előbbi nyert meg, de időközben elhunyt. Gellért feltehetően így szerezte meg azt. Nem tisztázott az sem, hogy Gellért kánonjogi licentiatusi grádusát hol szerezte. Lukcsics I. 237., 516., 588., 801., 811. sz.; ZsO IX. 872. sz.; X. 582. sz.; XIII. 854. sz. 381
