Századok – 2021

2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Haraszti Szabó Péter: A magyar káptalanok vezető méltóságainak peregrinációja a Zsigmond-korban

HARASZTI SZABÓ PÉTER kon keresztül a három méltóság viselője közül legalább egy egyetemet járt kle­rikus volt. Csanádon43 és Egerben44 inkább a korszak közepén (kb. 1400—1420 között) voltak többen, míg Zágrábra ugyanez igaz azzal a kikötéssel, hogy itt már a korszak végéig is eltartott a peregrinusok jelenléte.45 A Zsigmond-kor ele- 1402-től 1417-ig Bodonyi az őrkanonoki méltóságot bírta (első említése: 1402. nov. 3: DF 280959, utolsó említése: 1417. aug. 2: DL 38236), akit Budai István fia János követett 1423-ig (1417. okt. 17: DL 10615, 1423. aug. 18-án az őrkanonokság már üresedésben volt. Vö. C. Tóth N: A székes- és tár­saskáptalanok i. m. 73. 365. jegyz. Mindez idő alatt Conradus Cardini de Florentia 141 1-től 1422-ig bírta az olvasókanonoki javadalmat. Fedeles T: Firenze-Várad-Róma i. m. 134. Néhány évig nem talál­ni senkit egyik méltóságban sem, 1426-ban Vépi Péter szerezte meg a lectoratust, aki 1449-ig bírta azt (1426. ápr. 12: DF 255021), Kristóf Ilona: Egyházi középréteg a késő középkori Váradon (1440-1526). Pécs 2014. 259., miközben egy rövid időre Kusalyi Jakes Dénes töltötte be az éneklőkanonoki méltósá­got. Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungáriáé (1297-1536) I. Ed. József Lukcsics - Péter Tusor - Tamás Fedeles. Bp.-Róma 2017. 103. (171. sz.) 43 Csanádon az egyetlen oszloposkanonokságig eljutott személy, Lippai Péter hosszú ideig, 1400-1423 között volt éneklőkanonok. Ebben az időben egyébként sem a Csanádi püspök, sem a székes-, sem a társaskáptalan prépostja nem járt egyetemre jelenlegi ismereteink szerint. G. Tóth Péter: Lippai Péter, a Zsigmond-kori Csanádi éneklőkanonok és püspöki helynök karriertörténete. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 23. (2011) 51-57.; Fedeles Tamás: Az uralkodó, a Szentszék és a magyar főpapok Luxemburgi Zsigmond korában. In: Mesterek és tanítványok 2. Tanulmányok a bölcsészet- és társadalomtudomá­nyok területéről. Szerk. Czeferner Dóra - Böhm Gábor - Fedeles Tamás. Pécs 2018. 114-116. 44 Egerben a Zsigmond-korban Alcsebi János őrkanonok volt az első 1400-1418 között. A többiek méltóságviselése is erre a szűk két évtizedre esik: Pankotai Kis András 1405-ben volt olvasókanonok, akinek a halála után Gyöngyösi Bertalan sikertelenül igyekezett elfoglalni ezt a méltóságot. Zsujtai János 1409-1412 között bírta az éneklőkanonokságot, 1417-ben pedig Oláh István volt az olvasóka­nonok. C. Tóth N: Az egri i. m. 50—52. 45 Körösi Márton 1401-1407 között volt zágrábi őrkanonok. MVH 1/4 308-309.; ZsO II. 5355. sz. Tanulmányait Prágában végezte, melyek 1402-ben magister artium grádussal zárultak. A cseh fő­városban rajta kívül más nem tanult, aki ekkoriban a zágrábi székeskáptalan vezető posztjaira került volna, így az egyetem szerepét sem lehet felmérni előmenetelében. Kaproncai György fia János 1411- ben nyerte el az olvasókanonokságot, aki javadalmát 1443-ig viselte, s emellett a zágrábi püspök vi­káriusaként is működött Zsigmond halála után. ZsO III. 1467. sz.; IV. 1310. sz.; DL 35921; ZsO VI. 1004. sz.; ZsO VIII. 779. sz.; Lukcsics I. 407.; DL 103492; DL 34701 256542; Lukcsics I. 948., 11.433., 481.; C. Tóth N: Magyarország késő középkori i. m. 125. Mindeközben Perlbergi Gellért 1417-től 1422-ig viselte az olvasókanonoki tisztséget. Utóbbi kettőről sajnos nem tudtam kideríteni, hogy hol szerezhették fokozataikat. Kaproncai feltehetően azonos a Bécsben 1427-ben beiratkozott Bachensteini Jánossal, vagy az 1424-ben immatrikulált Zágrábi Márton fia Jánossal. MUW I. 148, AFA II. 54. (5032), MWRF I. 34., 37., 42., 43.; Schrauf Károly: Magyarországi tanulók a bécsi egye­temen. Bp. 1892. 127., 130., 132. Az apa neve ugyan nem egyezik, de más János rajtuk kívül nem szerzett kánonjogi doktori fokozatot ekkoriban, aki számításba jöhetne. Nem zárható ki teljesen azon­ban az sem, hogy Kaproncai Itáliában, egyelőre ismeretlen helyen és időben végezte tanulmányait. Perlbergi Gellért, zágrábi egyházmegyei klerikus javadalomviselése is kérdéses. V. Márton 1422. évi oklevele szerint csak bitorolta a javadalmat, de 1423-ban, Rómában még olvasókanonokként kérte a pápát, hogy élete végéig két prebenda javadalmait élvezhesse. Ugyanebben az évben pedig mást is (Andreas Stachonis Petiziconitz de Damaslanitz) e javadalom birtokosának neveznek. Az 1426. évi oklevélből derül ki, hogy De Senatibus Miklós és Gellért pereskedett a javadalom miatt, amelyet előb­bi nyert meg, de időközben elhunyt. Gellért feltehetően így szerezte meg azt. Nem tisztázott az sem, hogy Gellért kánonjogi licentiatusi grádusát hol szerezte. Lukcsics I. 237., 516., 588., 801., 811. sz.; ZsO IX. 872. sz.; X. 582. sz.; XIII. 854. sz. 381

Next

/
Thumbnails
Contents