Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Haraszti Szabó Péter: A magyar káptalanok vezető méltóságainak peregrinációja a Zsigmond-korban
TANULMÁNYOK Haraszti Szabó Péter A MAGYAR KÁPTALANOK VEZETŐ MÉLTÓSÁGAINAK PEREGRINÁCIÓJA A ZSIGMOND-KORBAN* A Magyarországi diákok a középkori egyetemeken című peregrináció-történeti könyvsorozat a harmadik kötetének megjelenésével (2019)1 teljessé vált a középkori Európa egyetemein tanult, ismert magyar diákok névsora. Az anyaggyűjtés után — illetve tökéletesítésével párhuzamosan — pedig elindulhat a peregrináció helyének meghatározása, feldolgozása a középkori ember világán belül. Az egyetemtörténeti kutatásoknak a 20. század közepi - főként Sven Stelling-Michaud nevéhez köthető - irányváltása és súlyponteltolódásai döntően a hallgatók életpályáját helyezték a vizsgálódások fókuszába.2 E vizsgálok során mindvégig központi kérdés volt, hogy a diákok hogyan tudták hasznosítani a tanultakat. Tanulmányomban magam is erre keresem a választ. 1 Haraszti Szabó Péter - Kelényi Borbála-. Magyarországi diákok francia, angol, itáliai és német egyetemeken a középkorban 1100—1526. Szerk. Szögi László. (Magyarországi diákok a középkori egyetemeken 3.) Bp. 2019. A sorozat korábbi kötetei: Tüskés Anna\ Magyarországi diákok a Bécsi Egyetemen 1365-1526. Bp. 2008.; Haraszti Szabó Péter- Kelényi Borbála - Szögi László: Magyarországi diákok a prágai és a krakkói egyetemeken 1348-1525. I-II. Szerk. Draskóczy István. Bp. 2016-2017. 2 Sven Stelling-Michaud: L ’histoire des universités au Moyen Age et à la Renaissance au cours des vingtcinq dernières années. Rapports du XIe Congrès International des Sciences Historiques 1. Stockholm 1960. 97-143. 3 A Zsigmond-kori udvari jegyzők, valamint a Hunyadi-kor főpapi vikáriusainak egyetemi tanulmányaival és karrierjével kapcsolatos vizsgálataim eredményeit lásd Haraszti Szabó Péter: Párhuzamos életrajzok? Kúriai és kancelláriai jegyzők egyetemjárása és karrierlehetőségei a Zsigmond-korban. Aetas 32. (2017) 111-127.; Uö: Az egyetem befolyása a Hunyadi-kor eleji vikáriusok életpályájára és karrierjére. In: Mátyás király és az egyház. Szerk. Fedeles Tamás. Pécs 2019. 83-101. 4 Mivel a székeskáptalanoknak általában tagjai voltak a társaskáptalanok prépostjai is, ezért őket is be lehetett volna vonni a kutatásokba. Ám ez jelentősen torzította volna a székeskáptalanok négy vezető méltóságáról szóló elemzéseket, tekintve, hogy ők nem tartoztak a székeskáptalan vezetői közé. Korábbi kutatásaim folyamán több célcsoportot is elemeztem már ebből a szempontból.3 A cím azonban magyarázatra szorul. A vizsgálatok tárgyául egy jól körülhatárolható, de más fajta csoportot tettem meg, ugyanis nem vontam be valamennyi hazai káptalant a kutatásaimba, hanem a magyar székeskáptalanok vezető méltóságait, így a nagyprépostokat, valamint az olvasó-, éneklő- és őrkanonokságok viselőit fogom elemezni a Zsigmond-korban.4 Meglátásom szerint érdemes ehhez a körhöz hozzávenni négy országos jelentőséggel is bíró társaskáptalan hasonló tisztségviselőit ebből az időszakból, így a pozsonyi, fehérvári, A tanulmány az MTA-ELTE Egyetemtörténeti kutatócsoport (213TKI738) támogatásával készült. 371 SZÁZADOK 155. (2021) 2. SZÁM
