Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Haraszti Szabó Péter: A magyar káptalanok vezető méltóságainak peregrinációja a Zsigmond-korban
A MAGYAR KÁPTALANOK VEZETŐ MÉLTÓSÁGAINAK PEREGRINÁCIÓJA A ZSIGMOND-KORBAN szepesi és budai társaskáptalanokat.5 Emellett nagyobb hangsúlyt fogok fektetni az olvasó-, éneklő- és őrkanonokokra. A káptalanok élére ugyanis gyakran az uralkodónak tett személyes szolgálatok nyomán nevezték ki a prépostokat, és nem feltétlenül a személyes rátermettség, esetleg az egyetemi tapasztalat volt a döntő. Emiatt, noha az oszlopos kanonokok közé tartozott maga a prépost is, oszlopos kanonokként döntően a prépostok szintje alatt elhelyezkedő másik három tisztségviselőre fogok hivatkozni és elsősorban velük fogok foglalkozni. Fontosnak tartottam, hogy olyan csoportot vizsgáljak, ahonnan ugyan feljebb lehetett lépni, de inkább a tisztség megszerzéséig vezető út elemzése volt a fontosabb szempont. Egy olyan középen elhelyezkedő egyházi „réteget” kerestem, amelynél lehetőleg csak a káptalanon belüli tényezők szólhattak bele a karrier alakulásába, de amelyben az egyetem szerepét az elért egyházi tisztségből fakadóan jól körül lehetett határolni és meg lehetett határozni. Azért tartottam fontosnak, hogy a főpapi kar és a prépostok egyetemi tanulmányait bevonjam az elemzésekbe, mert a karrierek alakulásának vizsgálatában fontos kontroli-csoportot alkottak: velük összehasonlítva megfigyelhetőek a hasonlóságok és különbségek az oszlopos kanonok, illetve a főpapok és prépostok egyetemi tanulmányai és karrierlehetőségei között. 5 A pozsonyi, fehérvári és szepesi prépostok már Engel Pál archontológiájában is helyet kaptak, ahogyan az azóta megjelent hasonló munkákban is: Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I—II. Bp. 1996.; C. Tóth Norbert: Magyarország késő középkori főpapi archontológiája. Érsekek, püspökök, illetve segédpüspökeik, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig. Győr 2017.; C. Tóth Norbert - Horváth Richárd- Neumann Tibor - Pálosfalvi Tamás: Magyarország világi archontológiája 1458-1490. I. Főpapok és bárók. Bp 2016. A budait azért tartottam fontosnak idekapcsolni, mivel országos hatáskörű hiteleshelyként működött, a korban egyetemet is alapítottak mellette, a káptalan vezetői részt vettek az oktatásban, prépostjai pedig a kor politikai életében is jelentős szerepet vittek (Lukács prépost királynői kancellár, Stock Miklós királyi tanácsos és Stock János udvari orvos, Szászi János királyi alkancellár volt, Branda prépost pedig számos esetben képviselte az uralkodó érdekeit különféle diplomáciai küldetéseken). Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád - és a Vegyes-házi királyok alatt. Bp. 1899. 161.; Font Márta: A siker reménye és a kudarc okai. Egyetemalapítások a középkori Magyarországon. Per Aspera Ad Astra 4. (2017) 1-2. sz. 85-88.; EngelP: Magyarország világi archontológiája i. m. I. 76.; Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 104., 118. A vizsgálandó csoport kiválasztásában más szempontok is közrejátszottak. Mivel a kanonokok számának a pontos felmérése szinte lehetetlen, nehéz meghatározni az egyetemet jártak számát és arányát a magyar káptalanokban. Más a helyzet viszont a káptalanok vezetőivel, ahol — bár teljességgel nem mindenhol — sokkal jobban ismerjük a méltóságokat betöltők körét. A célcsoport kiválasztásához azok az archontológiai és prozopográfiai kutatások is hozzájárultak, amelyek az utóbbi néhány évtizedben a középkori egyháztörténetben végbementek és számos elemzési lehetőséget nyújtanak. Ezeknek köszönhetően több káptalan személyi állománya is ismertté vált legalább a 14. század 372
