Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
VÁLTOZÓ FÖLDRAJZI NÉZŐPONTOK: BURGENLAND ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG Részben e munka révén válhatott Pfaundler az osztrák kormány háttér-szakértőjévé, amikor is a békedelegáció munkáját támogató tanulmányt állított össze, amelyet aztán még egy másik is követett.37 Ezek az írások is jól jelzik azt a fordulatot, amely áthatotta a tudományos retorikát az első világháború utáni béketárgyalások és Burgenland születése idején. Az előző írásában kimérten és objektiven elemző Pfaundler, korábbi anyagát és az újabb cenzus adatait felhasználva, a népek önrendelkezésének elvét hangoztatva elhivatott hazafiként szállt síkra Deutschwestungarn területi rendezése, az ott élő és a magyarosítási törekvéseknek ellenálló németek sorsának megfordítása mellett — a csehszlovák korridor elképzelések38 ellenében is. 37 Richard Pfaundler: Die Zukunft der Deutschen in Westungarn. (Flugblätter für Deutschösterreichs Recht 8.) Wien 1919.; Richard Pfaundler: Das Burgenland. (Flugschriften des Vereines Südmark über das Grenz- und Auslanddeutschtum 1.) Graz 1923. 38 Az északi és a délszláv területek, azaz Csehszlovákia és a szintén újonnan alakuló Szerb-Horvát- Szlovén Királyság összekötésének igénye merült föl a Dunántúlból kihasított folyosóval, s ennek esetleges legitimációját az osztrák-magyar határ mentén élő horvátok adták. Lásd Tóth Imre: Két Anschluss között. Nyugat-Magyarország és Burgenland Wilsontól Hitlerig. Pécs 2020. 48-51. 39 Burgenland. Hrsg. Eduard Stepan. Wien 1920. 40 Heinrich Güttenberger: Der anthropogeographische Aufriß des Burgenlandes. Mitteilungen der Geographischen Gesellschaft in Wien 65. (1922) 47-55.; Georg A. Lukas: Die burgenländische Landschaft. Burgenland Vierteljahreshefte für Landeskunde. Heimatschutz und Denkmalpflege 2. (1927) 177-179.; Otto Aull: Wanderungen in den burgenländischen Alpen. Alpenländische Monatshefte 5. (1928) 773-775. 41 Maria Mundprecht: Burgenland - das Land der Gegensätze. Bergland. Illustrierte Alpenländische Monatsschrift 11. (1929) 24-30., 4L; Randolf Rungaldier: Städte und Landschaften Pannoniens. Mitteilungen der Geographischen Gesellschaft in Wien 78. (1935) 178-194. 42 Güttenberger, H: Der anthropogeographische Aufriß i. m.; Hermann Roth: Die verkehrsgeographische Lage und Bedeutung des Burgenlandes. Burgenland Vierteljahreshefte für Landeskunde. Heimatschutz und Denkmalpflege 1. (1928) 78-82., 2. (1929) 102-106. Ekkorra azonban már erőteljesen kezdett kibontakozni a Burgenlanddal kapcsolatos tudományos munka. Eduard Stepan, honismereti könyvszerkesztő 1920-ra jelentette meg Bécsben a Burgenland — Festschrift aus Anlaß der Vereinigung des Landes der Heidebauern und der Heinzen mit Deutschösterreich című tanulmánykötetét, amely az első részletes és átfogó könyv volt az új, határaiban még nem végleges osztrák tartományról. Az írások fő célja a kötet címének megfelelően Burgenland, azaz a hiencek és a heidebauerek földje német népének s történelmének, kultúrájának „magasztalása”, egyszóval az önálló tartomány létrehozásának, az Ausztriához való csatolás legitimációja volt.39 De az egyetemi földrajztudósok sem tétlenkedtek. Sokan megkísérelték a természetföldrajzi-táji beillesztést, az alpi Ausztriához való csatolás gondolatát legitimálni. Ennek, ahogy fentebb már láttuk, megvoltak az előzményei,40 viszont a Heideboden, az „osztrák puszta” magyar karakterével el kellett valahogy számolniuk.41 A tartomány területi különbségeit is felismerték az iparosodottabb észak és a túlnépesedett agrárvidék dél képében, s tárgyalták ennek fő okait, a közlekedésföldrajzi problémákat vagy a nagybirtok kérdését.42 A graziak később külön tanulmányutakat is szer364
