Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
JANKÓ FERENC veztek Burgenlandba, kimondottan a „felfedezés”, az alaposabb megismerés szándékával.43 A tartományi kormány pedig nemcsak felkarolta, hanem élére is állt ezeknek a kezdeményezéseknek. Végeláthatatlan azon folyóiratok sora, amelyekben elsősorban honismereti és turisztikai motivációkkal tematikus Burgenlandszámok jelentek meg a két világháború között, mégiscsak voksot téve a fiatal tartomány egységes keretben való tárgyalása mellett. 43 Marian Sidaritsch: Studienreise des Geographischen Instituts der Universität Graz in das südliche Burgenland. Kartographische Zeitschrift 67. (1922) 8-10.; Robert Sieger: Eine geographische Studienreise im Burgenland. Österreichische Illustrierte Zeitung 33. (1923) 434-435. 44 Tóth L: Két Anschluss között i. m.; Mürber Ibolya: A burgenlandi impériumváltás 1918—1924: kikényszerített identitásképzés és politikai erőszak. Múltunk 64. (2019) 181-214. 45 Georg A. Lukas: Deutschwestungarn - ein Elsaß-Lothringen der Ostmark. Geographischer Anzeiger 28. (1922) 57-61.; Norbert Krebs: Die Ostalpen und das heutige Österreich. Stuttgart 1928. 46 GeorgA. Lukas: Das burgenländische Raum. Zeitschrift für Geopolitik 8. (1931) 608-618.; Otto Maull— Helmut Carstanjen: Die verstümmelten Grenzen. Zeitschrift für Geopolitik 8. (1931) 60-63.; Otto-Albrecht Isbert: Bevölkerung. Die deutsch-madjarische Volksgrenze. In: Handwörterbuch des Grenz- und Auslanddeutschtums. Hrsg. Carl Petersen - Otto Scheel - Paul Hermann Ruth - Hans Schwalm. Breslau 1936. 665-667. 47 Adolf Rieth: Die geographische Verbreitung des Deutschtums in Rumpf-Ungarn in Vergangenheit und Gegenwart. Schriften des Deutschen Ausland-Instituts Stuttgart. Stuttgart 1927.; Franz Basch: Der Deutsche in Ungarn. (Der Deutsche im Auslande 21.) Langensalza-Berlin-Leipzig 1930.; Karl Bell: Ungarn. Das Deutschtum im Ausland. Dresden 1932.; Rudolf Hartmann — Franz Riedl: Deutsches Bauernleben in Ungarn. Berlin 1938. Az első világháború utáni etnopolitikai légkör tehát felbátorította Ausztriát, hogy területi igényekkel lépjen fel — vesztesként — sorstársával, Magyarországgal szemben.44 Az Ausztria számára már majdnem ideálisan alakuló helyzetet azonban a soproni népszavazás eredménye megkérdőjelezte. A csalódás miatt sokan a tartomány felosztásában, a területek Alsó- Ausztriához és Stájerországhoz való csatolásában gondolkodtak.45 A pángermán, majd a náci geopolitikai gondolkodás számára Sopron „elvesztése” és a Nyugat-Magyarországon maradt németek lakta területek ugyanakkor az első világháborús területi veszteségek, illetve a későbbi területi igények sorát gyarapították. Burgenland ezekben az írásokban a német „népfront” keleti bástyájaként, délkeleti határterületként,46 míg Magyarország s a németek által is lakott Nyugat-Dunántúl elsősorban a Grenz- und Auslandsdeutschtum (határmenti és külhoni németség) kutatásának és az etnopolitikai, illetve a birodalmi német törekvéseknek a tárgyaként jelent meg az írásokban. Ezekben az interpretációkban a magyarországi németség kapcsán az elsősorban a városlakókat érintő számbéli fogyatkozás, az asszimiláció, a kisebbségi jogok korlátozása mind veszély forrásként jelentek meg, miközben a németség továbbra is megmaradt a kultúra és a fejlődés fő hordozójának, Nyugat-Magyarország pedig ennek megfelelően a legfejlettebb magyarországi térségnek.47 365
