Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
JANKÓ FERENC Burgenland alakot ölt. Recepciók a határ két oldaláról Nyugatról nézve Az említett munkák s számos egyéb kis írás nyomán a németek lakta Nyugat- Magyarország lassan minden bizonnyal gyökeret vert a német-osztrák földrajzi gondolkodásban. Ezt jelzi például, hogy a Paul Langhans által jegyzett századfordulós térképeken már Szentgotthárdtól Sopronig ívelően megtaláljuk a „Hienzen” feliratot, a Fertőtől keletre pedig a „Heidebauern ” jelölést. 34 Langhans ismert német szerkesztő, geográfus-térképész volt, szakirodalmi munkásságát csak náci párttagsága és szakértői tevékenysége árnyékolta be élete utolsó évtizedeiben. Szerkesztője volt a neves Petermanns Geographische Mitteilungen folyóiratnak, emellett életre hívója a rövidebb életű Deutsche Erde, Zeitschrift für Deutschkunde című, 1902 és 1915 között megjelent lapoknak is. Ez is jelzi, hogy a náci Németország idején csúcspontjára jutó német népkutatás jóval korábbi előzményekre tekinthetett vissza. Az egyik irányzat, a Volksund Kulturbodenforschung („nép- és kultúrtalaj” kutatás) teoretikusa, Albrecht Penck is a lap szerkesztőbizottságában foglalt helyet. Fontosabb azonban számunkra, hogy a pályakezdő jogász, Richard Pfaundler35 1906 —1908 között a k.k. Statistische Zentralkommission (Császári és Királyi Központi Statisztikai Bizottság) gyakornokaként etnikai térképezéssel foglalkozott (ezután pénzügyminisztériumi tisztviselő lett), s itt jelentette meg Nyugat-Magyarország németségét vizsgáló többrészes tanulmányát.36 Miután Pfaundler részletesen bemutatta a már Schwickernél említett német megtelepedés és az elzálogosított területek történetét, az 1900-as magyar népszámlálás és más statisztikák adatai alapján a négy nyugat-magyarországi vármegyében (Sopron, Moson, Vas, Pozsony) elemezte a német településterületet, a nyelvhatárokat, a nyelvszigeteket és az etnikai folyamatokat (vándorlás, elmagyarosodás, iskolaügy). Etnikai térképezési módszere igen részletes és korrekt volt: az abszolút vagy relatív többségi etnikumokat sraffozással, míg a további, 5% részarány feletti etnikumok ábrázolását a településhatár megfelelő színű keretezésével oldotta meg, számmal jelezve a százalékarányokat. 34 Paul Langhans: Deutscher Kolonial-Atlas. Gotha 1897.; Paul Langhans: Justus Perthes’ Alldeutscher Atlas. 2. kiadás. Gotha 1903. 35 Tamara Ehs: Finanzwissenschaft und Finanzrecht. In: Thomas Olechowski - Tamara Ehs - Kamila Staudigl-Ciechowicz: Die Wiener Rechts- und Staatswissenschaftliche Fakultät 1918-1938. (Schriften des Archivs der Universität Wien 20.) Göttingen 2014. 608-609. 36 Richard Pfaundler: Das Verbreitungsgebiet der deutschen Sprache in Westungarn. Deutsche Erde 9. (1910) 14-19., 35-46., 67-72., 134-141., 173-183., 221-225.; Deutsche Erde 10. (1911) 9-12. 363
