Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
VÁLTOZÓ FÖLDRAJZI NÉZŐPONTOK: BURGENLAND ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG Rodiczky Jenő némiképp máshogy írta meg Mosont, összehasonlításával kiegyensúlyozva a mérleget a korábbi fejezetekkel. O ugyanis fontosnak tartotta közölni a vármegyéről, hogy az az egyetlen Magyarországon, ahol a németség többségben van, s a németek így az eltűnő magyar elit helyét is betöltötték. Ennélfogva a szerző ünnepélyesen írt a heidebauerek29 gazdagságáról, okosságáról és fejlett gazdálkodásáról, borkultúrájáról.30 29 A szó magyar fordítása nem volt használatos. 30 Rodiczky Jenő: Mosonmegye. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben XIII. i. m. 439-464. 31 Vende Ernő: Hienczek. In: Magyarország vármegyéi és városai i. m. 379-384. 32 Hermann Antal: A hienczek. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben XIII. i. m. 394- 402. Az idézet itt: 396. 33 Uo. 397., 402. A Vas megyei rész aszimmetriáját pedig a hiencekről, a helyi németségről szóló külön alfejezet oldja. Szerzője, Hermann Antal, a Magyar Néprajzi Társaság egyik alapítója, a hiencek származását illetően szinte szóról szóra Schwicker álláspontját vette át a Nagy Károly korabeli eredetről, a helyi németség későbbi gyarapodásáról. De a néprajzi jellemzésnél (népi karakter, népszokások, antropológiai jegyek) is vissza-visszaköszönnek Schwicker sorai. S ugyanez igaz Vende Ernő hasonló fejezetére a Borovszky-féle országleírásból.31 A hiencek nyelvét Hermann a stájer, az alsó-ausztriai és a Moson megyei németekével rokonította, Vende inkább a bajorral, ugyanakkor Hermann — éppen nyelvi — alapon amellett foglalt állást, hogy a hienc területekbe Sopron már nem tartozik bele, csak a Fertő-melléki németek, tehát nagyjából a Soproni-hegység és a déli Fertő-part az északi elterjedés határa, így Schwickernél valamivel kisebbnek tartotta a település területüket. Fontos megemlíteni, hogy Hermann és Vende is a hiencek magyar öntudata, jó hazafisága mellett érvelt. Szerintük a hiencek „önérzetesen magyaroknak vallották magukat, bár magyarúl nem tudtak: úgy a nyelvéhez ragaszkodó hiencz is általán rokonszenvez a magyarral, szívesen megtanúl magyarúl, a gyermekét gyakran elküldi magyar szóra.”32 Már mindkettőjüknél előkerült, hogy helyben Pugläte Weltnek hívták a területet (a mai Bucklige Welt), ami ma is egy tágabb területet jelent, a szomszédos stájer dombokat is beleértve, s ez később fontos érv lett Burgenland Ausztriához való kapcsolása mellett. Ami még érdekesebb, hogy Hermann a maga módján valójában mai szóval a területi különbségekre is utalt, amikor azt írta, hogy „ha horvát vidékről érkezünk, meglep a hiencz ház csinossága, tisztasága. Azonban ha nyugat felől lépünk hiencz földre, akkor a gazdag stájer parasztnak várszerű, emeletes épületei után kisszerűnek találhatnók a hiencz házat.” Az elemzés végén még a turizmus is megjelenik: „[s]zép és érdekes a hienzek földje. A turistának jutalmazó, kényelmes és kellemes kirándulásokat kínál s nyaralásra igen alkalmas.”33 362
