Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
JANKÓ FERENC Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című grandiózus vállalkozás alapvetően osztrák—magyar együttműködéssel készült, így az osztrák területeket osztrák, a magyarokat pedig magyar szerzők írták meg. Ezért tárgyalom a munkát a Nyugat-Magyarországra vonatkozó magyar álláspont ismertetésénél. A sorozat magyar nyelven 21 (németül 24) kötetben látott napvilágot 1886 és 1901 között (illetve 1886 és 1902 között), a térséget érintő írások a Millennium évében jelentek meg.24 A kor divatjának megfelelően többnyire színes földrajzi, néprajzi, történeti és kulturális keretben elevenednek meg Nyugat-Magyarország tájai, városai és falvai. A megyék felosztása alapvetően természetföldrajzi alapú, a részletesebb leírásokban a járások látnak el hasonló funkciót. A tájak a területek földrajzi egységét demonstrálják: a Soproni-hegység az Alpok, illetve a Rozália-hegység része,25 Vas hegyeiként a Borostyánkői- és a Kőszegi-hegység egy hegycsoportot alkot, a németújvári hegyek pedig Szombathely dombjaiban végződnek, s ugyanígy, Vasdobra hegyeinek a Kemenesalja a kifutása.26 A két évvel később megjelent Borovszky-féle országleírás Vas megyei kötetében (a térségből csak ez a megye jelent meg) a szerző gyakorlata hasonló volt, azzal a különbséggel, hogy ezeket a hegyeket az osztrák Alpok megfelelő vonulataihoz (onnan kiindulókként) is hozzákapcsolta. így a Vas megyei hegyek déli és középső ága a Fischbachi- vagy Ceti-Alpoknak a nyúlványa, míg északabbi ága a Rohonci havasok (ma Kőszegihegység) és a Wechsel-hegység nyúlványaként szerepel, amint a Rozália-hegység is.27 (2. térkép) 24 Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben I-XXI. Bp. 1886-1901. Német nyelvű változata: Die österreichisch—ungarische Monarchie in Wort und Bild I —XXIV. Wien 1886—1902. Az érintett Magyarország IV. kötete a magyar kiadásban a XIII., az osztrákban a XVI. kötetként jelent meg. 25 Bella Lajos: Sopronmegye. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben XIII. Magyarország IV. kötete. Bp. 1896. 403-438. 26 Balogh Gyula: Vasmegye. Uo. 361-393. 27 Ebenspangler János: Vasvármegye hegy- és vízrajza. In: Magyarország vármegyéi és városai (Magyarország monográfiája.) A Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája. Szerk. Sziklay János - Borovszky Samu. Bp. 1898. 3-4. 28 Bella L.: Sopronmegye i. m. 418. Talán nem véletlen: a tájak leírása az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képekben lapjain a magyar tájelemek megragadására koncentrál, a német lakosság csak elvétve jelenik meg, a szöveg többnyire a magyar elit és a földbirtokos réteg eredményeit ünnepli a „makrotörténelem” főbb eseményeinek felsorolásakor. Eszerint ők civilizálták a területet, ők tanították és asszimilálták az etnikumokat: „hol e nemzetiségek találkoznak, a Fertő tavától délre elterülő alacsony dombvidéken a magyar olvasztotta és olvasztja mainapiglan magába a másik két nemzetiséget. Ezen az övön találjuk hazánk lakóinak egyik legszebb fajtáját.”28 361
