Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
VÁLTOZÓ FÖLDRAJZI NÉZŐPONTOK: BURGENLAND ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1. térkép Nyugat-Magyarország táji tagolása az osztrák monográfiákban 2. térkép Nyugat-Magyarország táji tagolása a „Kronprinzenwerk”-ben és a „Borovszky”-ban Tervezte: Jankó Ferenc; kartográfia: Bottlik Zsolt Tervezte: Jankó Ferenc; kartográfia: Bottlik Zsolt K „Kronjmnzenw azon túl A Monarchia magyar térfelén Ausztriához hasonlóan több tankönyvi célokat szolgáló birodalom-leírás is napvilágot látott. Ezek közül Jablonszky János 1877-es, középiskoláknak szánt munkáját tárgyalom röviden,22 amelyben hasonló aszimmetria fedezhető fel, mint a fent említett osztrák munkák esetében, csak itt éppen a magyar területek tárgyalása volt mélyebb és hosszabb. A szerző a rövidebb általános rész után megyei szinten mutatta be a fontosabb táji jellemzőket és településeket. Nyugat-Magyarországot illetően kicsit árnyaltabban fogalmazott, amikor az Alpokkal való táji érintkezésről írt, egyébként az osztrák szerzőkéhez hasonló táji tagolást alkalmazva. Az itt lakó németség szerinte a 12. századi bevándorlás során érkezett a vidékre. „A délnyugati hegyes dombos vidék” néven tárgyalta a mai Dunántúl területét, amelyet hazánk legfontosabb és legérdekesebb vidékének aposztrofált, szerinte „mozgékony népe legfogékonyabb akár az anyagi, akár a szellemi vívmányok iránt; a sokkal zárkózottabb és minden tekintetben konzervatívabb Alföld csak lassan szokott e vidék lakosai után indulni akár az anyagi, akár pedig a szellemi téren”.23 A megyék jellemzésénél Jablonszky csak a táji átmenetekkel fejezte ki az Ausztriához való kapcsolódást, a helyi németségről itt szót sem ejtett. 22 Jablonszky János: Az Osztrák—Magyar Monarchia leírása. Bp. 1877. 23 Uo. 36. 360
