Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
VÁLTOZÓ FÖLDRAJZI NÉZŐPONTOK: BURGENLAND ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG gének ünnepélyes bemutatására. Schwicker jelentős szerepet kapott a munkában, hiszen nemcsak a magyarországi és erdélyi németség témáját írta meg, hanem a cigányságét is. A németekről szóló könyvében a történeti áttekintés után a németség földrajzi elhelyezkedését mutatta be. A nyugat-magyarországi németeket a legrégibb hazai németségként írta le és érzékletesen tárta fel a hiencek keveredését a többi etnikummal Sopron és Vas vármegyében, csakúgy, mint a heidebauerek elterjedését egészen Pozsony vidékéig.14 Fontos megjegyezni, hogy a nyugat-magyarországi németség első területi elkülönítése Kari Czoernig munkájához nyúlik vissza.15 Schwicker egyben látta a mai Burgenland területét s megállapította, hogy a hiencek és a heidebauerek együtt mintegy 250 ezres németek lakta sávot képeznek Magyarország nyugati határa mentén, és tárgyalta mindazokat a tényezőket, amelyek a 40 évvel később létrehozott Burgenland legitimációs érvkészletének sarokköveivé váltak. így a hiencek magyar honfoglalás előtti, Nagy Károly korabeli megtelepedését16 vagy az osztrák kincstárnak a 15. században elzálogosított magyar várbirtokokat, amelyeket számos osztrák történész később Burgenland előzményeiként interpretált.17 Emellett Schwicker történeti keretben mutatta be a hiencek főbb várait, településeit - köztük a legjelentősebbet, Sopront —, valamint a nép nyelvét, öltözködését, vallását, lakóházait, étkezési szokásait, foglalkozásait. Utóbbi kapcsán előkerült a jelentős méretű „ingázás” kérdése is, az időszakos nyári mezőgazdasági munkák vállalása a lakóhelytől távol, például a heidebauerek földjén, vagy az iparosmunkák Bécsben, Budapesten. A heidebauerek esetében a fuvaros-kereskedő életmódot emelte ki. A részletes néprajzi jellegű fejtegetésekből kitűnt, hogy Schwicker haladó szelleműeknek tartotta a magyarhű nyugat-magyarországi németeket, akik miatt ez az országrész szerinte előrébb is tartott a többinél.18 19 14 Johann Heinrich Schwicker: Die Deutschen in Ungarn und Siebenbürgen. (Die Völker Oesterreich- Ungarns 3.) Wien-Teschen 1881. 199. 15 Karl Freiherr von Czoemig: Ethnographie der Österreichischen Monarchie. Band II. Wien 1855. 16 Wimmer 1840-es, Sopron vármegyét tárgyaló monográfiája egyszerűen őslakosoknak nevezi a németeket, a magyarokat pedig bevándoroltaknak. {Gottlieb August Wimmer: Das Ödenburger Komitat im Königreich Ungarn, Kreis jenseits der Donau. Wien 1840.) 17 Házi Jenő: Történelmi jogunk Nyugatmagyarországhoz. Sopron 2011.; Kring Miklós: Burgenland a német történetirodalomban. Századok 78. (1944) 241-262.; Gerald Schlag: Aus Trümmern geboren. Burgenland 1918-1921. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland) Eisenstadt 2001.; Bariska István: A szent koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország, 1447-1647. (Archivum Comitatus Castriferrei 2.) Szombathely 2007.; Törő László Dávid: Az osztrák és a magyar történetírás Burgenland-vitájáról (1918/1921-1945). Valóság 63. (2020) 19-30. 18 Schwicker, J. H: Die Deutschen in Ungarn und Siebenbürgen i. m. 207-228. 19 Die Länder Österreich-Ungarns in Wort und Bild. Band I-XXI. Band. Hrsg. Friedrich Umlauft. Wien 1879-1889. Umlauft és Schwicker dolgoztak együtt is. Az előbbi által szerkesztett Die Länder Österreich—Ungarns in Wort und Bild3 nemcsak címében, hanem felépítésé358
