Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
JANKÓ FERENC iskolatérképet jegyzett. Két kiadást megért Monarchia-monográfiájában külön területegységként különböztette meg a Lajtától a Száváig terjedő mai Alpokalját {Östliche Vorlagen), ennek tagolása viszont kevés újat hozott, s Umlauft Magyarország általános, majd megyénkénti leírása esetében sem lépett túl kortársain.10 Egy másik, korai turisztikai-honismereti célzatú munkájában pedig a karakteres tájképek sorában Magyarországról csupán a Kárpátok, Erdély egyes kitüntetett tájai és a Puszta szerepeltek.11 10 Friedrich Umlauft: Die Österreich-Ungarische Monarchie. Wien-Pest-Leipzig 1876. 11 Uö: Wanderungen durch die Österreichisch-Ungarische Monarchie. Landschaftliche Characterbilder in ihrer geographischen und geschichtlichen Bedeutung. Wien 1879. 12 Némethi.: Schwicker Johann Heinrich (János Henrik). In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950. Band 12. Wien 2001-2005. 55-56.; SzinnyeiJózsef: Magyar írók élete és munkái XII. Bp. 1908. 784-788.; Johann Heinrich Schwicker: Statistik des Königreiches Ungarn. Stuttgart 1877. 13 Die Völker Österreich-Ungarns. Ethnographische und Kulturhistorische Schilderungen. Band I-XII. Wien-Teschen 1881-1885. Johann Heinrich Schwicker a mai budapesti Műegyetem elődjének, a József Politechnikumnak az oktatója volt. Tanári vizsgáját német nyelv- és irodalomból, földrajzból és történelemből tette le. Ezeken a tématerületeken számos írást publikált. Bánsági származású németként szinte kizárólag németül publikált, és könyvei is többnyire osztrák vagy német földön jelentek meg. Mégsem tekinthetjük teljes mértékben az osztrák nézőpont képviselőjének, mert írásaiban Magyarországhoz alapvetően empátiával közelített. 1877-ben Stuttgartban megjelent egy kötete, amelyben nem a természetrajz, hanem a Magyar Királyság legfrissebb forrásokból merített statisztikai adatai {Statistik des Königreiches Ungarn nach den neuesten Quellen) kaptak hangsúlyos szerepet.12 Ezt a több száz oldalnyi demográfiai és gazdaságstatisztikai elemzést a szerző, sőt a kor egyik, statisztikai alapokon nyugvó csúcsteljesítményének tekinthetjük. A munka fontos része a nemzetiségi kérdés tárgyalása, amelyben Schwicker más szerzőket, kortárs magyar gondolkodókat is megszólaltatott, s konklúziójában meglehetősen pesszimista álláspontot fogalmazott meg Magyarország jövőjével kapcsolatban. Ugyanakkor a német etnikumról egy másik értelmezés is felsejlett a gazdasági helyzet tárgyalásakor. Schwicker szerint a német népesség a fejlődés, a modernizáció, az iparosodás, részben a kereskedelem egyik bázisa volt, mivel szerinte a németek haszonelvűen gondolkodtak és keményen dolgoztak, szemben más etnikumokkal, sőt szebb és harmonikusabb faluképet alakítottak ki másoknál. A sorok között itt már nemcsak a kulturális felsőbbrendűség kérdése tapintható ki, hanem mai szóval élve a területi különbségek egyfajta magyarázata is. Egy sajátos, talán máig egyedülálló vállalkozás volt a Die Völker Österreich- Ungarns, amely a bécsi és tescheni székhelyű Karl Prohaska Kiadó gondozásában jelent meg 1881 és 1885 között 12 kötetben,13 a Monarchia etnikai sokszínűsé357
