Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
VÁLTOZÓ FÖLDRAJZI NÉZŐPONTOK: BURGENLAND ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG írottkőt azonosították, 3. a mai Dunántúli-középhegység esetében a Bakony minden esetben szerepelt az írásokban, 4. a Balatontól délre pedig a Mecseket jelölték, helyenként baranyai hegyvidék néven. Ezek mellett a Kisalföld korabeli német elnevezésével találkozhatunk. (1. térkép) Az első munkák egyike Josef Renhauser középiskoláknak szánt kézikönyve, melyben Magyarország mindössze tizenkét oldalt kapott, a megyék esetében pedig a főbb települések címszavas felsorolása olvasható. Ugyanakkor Renhausert megkülönbözteti kortársaitól, hogy Soprontól Szentgotthárdig nyúlóan azonosította a nyugat-magyarországi német településterületet.5 Ferdinand Grassauer Magyarországról adott hasonló áttekintése mellett még némi közigazgatási s történelmi ismeretanyagot is nyújtott az olvasónak. Táji tagolásában viszont érdekes módon megkülönböztette a stájer-magyar őshegységet, amely fő masszívumának a Wechsel hegységet tartotta, s ehhez kapcsolta a Bucklige Weitet, de a fent említett négy magyar hegyláncot is.6 Ehhez képest is visszalépést jelentett Richard Trampler középiskoláknak szánt könyve, amely a magyarországi tájak tárgyalásáról meg is feledkezett, az ország leírása pedig kilenc oldalban, a főbb települések felsorolásával ki is merült.7 5 Josef Renhauser: Handbuch der Geografie und Statistik des Kaiserthumes Oesterreich zum Gebrauche an den oberen Klassen von Mittelschulen. Wien 1864. 6 Ferdinand Grassauer: Landeskunde von Österreich-Ungarn. Wien 1875. 7 Richard Trampler: Geographie und Statistik der österreichisch-ungarischen Monarchie. Wien 1874. 8 Ingrid Kretschmer: Präsidenten der Österreichischen Geographischen Gesellschaft und ihrer Vorgängergesellschaften. In: Österreich in der Welt i. m. 35. 9 Anton Steinhäuser: Geographie von Österreich-Ungarn. Prag 1872. 213-246. Anton Steinhäuser földrajzi, honismereti (Vaterlandskunde) monográfiája eredendően szintén gimnáziumi olvasókönyvnek készült. Steinhäuser a prominens földrajztudósok közé tartozott, a Bécsi Földrajzi Társaság 10. elnöke volt a kiegyezés évében.8 Munkájában a táji tagolásnál ő is az összekapcsolás technikájával élt, a Lajta-hegységet az Alpok mellékhegységeként, a Kőszegi-hegységet az Alpok előőrseként, a Pannon-dombvidéket a stájer dombvidék folytatásaként jelölte. Nyugat-Magyarországot, azaz nagyjából a mai Burgenland területét a fővárostól eltekintve a legnagyobb népsűrűségű térségként említette, majd a főbb települések ismertetésénél az olvasó kapott egy-egy rövid áttekintést a megyékről is. Sopron és Vas megye esetében főleg a nyugati részeken található településeket említette meg a szerző. Nem tért ki arra, hogy a nyugati területeket többségükben németek lakták, erre csupán egy helyen, a 97%-ban németek lakta Sopron esetében hívta fel a figyelmet.9 Friedrich Umlauft ugyancsak igen népszerű és termékeny földrajzzal foglalkozó író volt a dualizmus korában, számtalan útikönyvet, országleírást/tankönyvet, 356
