Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
JANKÓ FERENC ugyanis Becsben 1851-ben jött létre az első földrajz tanszék, Budapesten csak két évtizeddel később, 1870-ben; míg a bécsi földrajzi társaság (k.k Geographische Gesellschaft in Wien) 1856-ban, a magyar 1872-ben alakult meg.3 3 Ingrid Kretschmer: 150 Jahre Geographische Gesellschaft in Wien. In: Österreich in der Welt - die Welt in Österreich. Chronik der Österreichischen Geographischen Gesellschaft 150 Jahre (1856- 2006). Hrsg. Ingrid Kretschmer - Gerhard Fasching. Wien 2006. 67-112.; Hilbert Bálint: A földrajztudomány intézményesülése és szellemiségének fejlődése az Osztrák-Magyar Monarchiában. Földrajzi Közlemények 143. (2019) 223-235. 4 Friedrich Umlauft: Länderkunde von Oesterreich-Ungarn. In: Die Pflege der Erdkunde in Oesterreich 1848-1898. Festschrift der K. K. Geographischen Gesellschaft aus Anlass des fünfzigjährigen Regierungs-Jubiläums Sr. Majestät des Kaisers Franz Joseph I. Hrsg. Friedrich Umlauft. Wien 1989. 132-160.; Szilágyi Adrienn: A tudományos nacionalizmus szolgálatában. A 19. századi földrajztudomány a nemzetépítő diszciplínák között. In: Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Szerk. Szilágyi Adrienn - BollókÁdám. Bp. 2017. 58-75. A földrajz így az országleírásokban kapcsolódott a szintén nemzetépítő törekvéseket felvállaló történelem- és néprajztudományhoz. Ezekben a vállalkozásokban fontos volt, hogy használni tudták a 19. századi államapparátusokat sokkal közvetlenebb módon kiszolgáló geológia, meteorológia, statisztika vagy a földmérés-térképezés ismeretanyagát. (Az osztrák—magyar államalakulatban ugyanis a 19. század második felében zajlottak a nagy térképezési, geológiai, hidrológiai felvételezési munkálatok, ekkor épült ki az említett tudományterületek intézményrendszere is.4 ) E keretek kijelölték e munkák fő csapásirányait is: a történelmi fejlődés, a természetföldrajzi, táji tagolódás bemutatását, a vízrajzi viszonyok, a bányakincsek elemzését, majd különböző hangsúlyú társadalom- és gazdaságstatisztikai vizsgálatokat, etnográfiai leírásokat, amelyek léptéke lehetett országos, tartományi, megyei vagy akár települési szintű is. Monarchia-monográfiák Ausztriában A dualizmus korában osztrák toliból született „birodalmi” leírások közös jellemzője, hogy az örökös tartományokon kívüli országrészekkel meglehetősen szűkszavúan bántak, egy-egy osztrák tartománnyal egy szinten tárgyalták például Bukovinát vagy Magyarországot. Az osztrák Monarchia-monográfiák másik fontos jellemzője, hogy ezekben Magyarország táji tagolása is meglehetősen szegényes. Igaz, ez nem meglepetés, hiszen általában az Alpok állt a fókuszban, Nyugat-Magyarország hegyeit pedig a szerzők jellemzően ehhez kapcsolták földrajzilag, geológiailag s néha elnevezésekkel is. Az egész Dunántúl hegyrajzát Pannon-hegyvidékként vagy dombvidékként általában négy részre osztották: 1. az egyébként jelentéktelen, ám a Monarchia kettéosztásában mégis szimbolikus jelentőségű Lajta-hegység rendre külön szerepelt, 2. a mai Alpokalja változó nevekkel került elő, ugyanakkor hegységei közül csak a Rozália-hegységet s az egyébként a Kőszegi-hegységben található 355
