Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából
SZÉKELY TAMÁS Ezeknek a törekvéseknek az elemzése nemcsak a korszak új szempontok szerinti vizsgálatát teszi lehetővé, hanem a társadalomtudományokból táplálkozó biztonságtörténet elméleti és módszertani alapvetéseinek kritikus tesztelését is. Szemben a jelenkor társadalmainak kutatóival, a történészeket kellő időbeli távolság választja el vizsgálati tárgyuktól, ami információs szempontból ugyan kihívást jelent, ugyanakkor nagyobb mértékű objektivitást tesz lehetővé. De lehetséges-e, és ha igen, akkor feladata-e a történeti biztonságkutatásnak az egykor volt biztonsági válságok verifikálása? Amennyiben a biztonság konstruált és szubjektív, azaz valójában a biztonság tudatáról vagy érzetéről beszélhetünk csupán, akkor a „biztonsági válság” nem is verifikálható, legfeljebb a biztonságérzet válsága mint tény igazolásáról lehet szó. Ez esetben elegendő vajon, ha a szekuritizációs folyamatok történeti konstrukciójára koncentrálunk? Az már talán most is kellő biztonsággal kimondható, hogy az eredendően ahistorikus koppenhágai iskola szekuritizációs modelljének van történeti relevanciája, azonban ennek alkalmazása korántsem zökkenőmentes. Bizonyos esetekben mintha a modell egyes elemei feltűnően hiányoznának a képletből, vagy más formában jelentkeznének az adott kor és az ügyek jellegétől függően. Nehéz például speech actről beszélni egy még nem demokratikus korszakban, ahol a tömegsajtó ugyan megszületett, de még csak írott formában. Szintén kérdéses lehet egy még hierarchikus, elitista politikai-társadalmi rendszerben megállapítani azt, hogy elért-e a releváns közönséghez az üzenet, illetve ha igen, akkor vajon elfogadják-e az aktor biztonsági érvelését. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a szekuritizációs mozzanatok mintha történetileg jobban megragadhatóak lennének, mint a de-szekuritizációs vagy ellen-szekuritizációs párjaik. Vajon megszűnik-e valamely biztonsági probléma attól, ha valaki ezt deklarálja vagy egy másik biztonsági ügyet képvisel? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása még további kutatásokat igényel. COMPROMISE AS A SECURITY ISSUE The Age of Dualism from the Perspective of Historical Security Studies By Tamás Székely SUMMARY Academic interest in the history of security has been growing in recent years as security is no longer seen as an exclusively military issue. The challenge for every historian dealing with social-constructivist theories such as ‘securitization’ invented by the so-called Copenhagen School is whether they can be applied in non-contemporary historical research. In order to find the answer, one needs to first identify those historical structures 35
