Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
VÁLTOZÓ FÖLDRAJZI NÉZŐPONTOK: BURGENLAND ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG korából elsősorban országleírások, a két világháború közötti időszakhoz pedig korabeli folyóiratcikkek, valamint földrajzi monográfiák szolgálnak forrásul. Nyugat-Magyarország földrajzi képe a dualizmus korában A dualizmus korát röviden az államismék korának szokták nevezni. Az államisme a 19. században erőre kapó nacionalizmus és az ezzel összefüggő nemzetépítés eszköze volt; ennek igényét művelői más dinasztikus európai államalakulatokhoz hasonlóan az Osztrák-Magyar Monarchiában is a királyi hatalom földrajzi reprezentációjával, a birodalom nagyságának demonstrálásával igyekeztek kielégíteni. A kiegyezéssel létrejövő új államalakulat, a Monarchia szempontjából mindez különös jelentőséget kapott, hiszen a királyi család is explicit módon részt vett a birodalom „kulturális megteremtésében”. Az osztrák szakirodalomban „Kronprinzenwerk ” -nek, azaz koronahercegi műnek nevezett Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben ugyanis Rudolf trónörökös hathatós kezdeményezésére és közreműködésével készült, német és magyar nyelven is megjelent.1 A terület természetföldrajzi és etnikai sokszínűsége szinte adta magát a mű érzékletes földrajzi tartalommal való megtöltéséhez. így a Monarchiát a kontrasztok államaként lehetett aposztrofálni, még úgy is, hogy az etnikai sokszínűség a nemzetépítés időszakában akadályként — a Monarchia szétesésekor pedig elsődleges okként - jelent meg.2 1 Varga Bálint: Egy össze nem álló kép mozaikjai. Az Osztrák-Magyar Monarchia dualitásának kortárs reprezentációja. Aetas 32. (2017) 5-20.; Christiane Zintzen: Das Kronprinzenwerk. Die Österreichisch-ungarische Monarchie in Wort und Bild. Ein deliberarer Rund- und Umgang mit einem enzyklopädischen Textkosmos. In: Literarisches Leben in Österreich 1848-1890. Hrsg. Klaus Amann - Hubert Lengauer - Karl Wagner. Wien-Köln-Graz 2000. 843-858.; Regina Bendix: Ethno logy, Cultural Reification, and the Dynamics of Difference in the Kronprinzenwerk. In: Creating the Other. Ethnic Conflict and Nationalism in Habsburg Central Europe. Ed. Nancy M. Wingfield. New York-Oxford 2003. 149-168. 2 Moritz Csáky: Culture as a Space of Communication. In: Understanding Multiculturalism: The Habsburg Central European Experience. Eds. Johannes Feichtinger - Gary B. Cohen. New York- Oxford 2014. 187-208. Az ezzel egy időben intézményesülő és a tudományok közti helyét, céljait kereső földrajz az országleírásokban jó terepet talált magának szárnypróbálgatásaihoz. A munkák előszavainak tanúsága szerint az országleírások, tájleírások gyakran nem belső ihletettségre, hanem minisztériumi felkérésre születtek. így, bár a Lajta mindkét oldalán több, jellemzően honismereti vagy iskoláknak készült Monarchia-leírás született, talán érthető módon az osztrákokat jobban megérintette a birodalom földrajzi „megéneklése”. Ezért német nyelven több vonatkozó munkát találni, s több a foglalkozása szerint is földrajzzal foglalkozó szerző. Igaz, ebben az is fontos szerepet játszott, hogy az intézményesülést tekintve a Birodalom osztrák fele mintegy másfél évtizedes előnnyel rendelkezett. Amíg 354
