Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
Jankó Ferenc VÁLTOZÓ FÖLDRAJZI NÉZŐPONTOK: BURGENLAND ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT ÉS UTÁN* * A tanulmány az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport területi egyenlőtlenség munkacsoportja keretében készült. A kutatás korábbi részletei a K-125001 számú Geographical interpretations of the Trianon Treaty című NKFI projekt keretében a K 17 pályázati program támogatásával készültek. Burgenland 100 évvel ezelőtti létrejötte után a két világháború közötti időszak diszkurzív értelemben meglehetősen mozgalmas volt, hiszen ekkor kristályosodott ki, hogy mit értünk valójában Burgenland fogalmán, hogyan beszélnek róla, milyen jelentésekkel, tartalommal ruházzák fel, miként határozzák meg az újdonsült osztrák tartományt. Bár semmilyen földrajzi alakulatról nem mondhatjuk el, hogy földrajzi identitása időben változatlan lenne, az első évtizedek mozgalmasságát követően a Burgenland-kép a második világháború után már stabilabbnak mutatkozott, jelentős mértékben a vasfüggöny miatt. A területre irányuló magyar figyelem ekkorra ugyanis alábbhagyott, bár — érthető okokból — a magyar földrajztudományi, földrajzi jellegű szakirodalom számára már a két világháború közötti időszakban sem Burgenland képezte az érdeklődés fő irányát. Akkor is igaz ez, ha a tartomány identitásalakulását, az elcsatolt, egykori nyugat-magyarországi vármegyerészekre való osztrák diszkurzív törekvéseket jobbára kritikus szemmel követték a magyar kor társak. A tanulmány célja, hogy válogatott példákon keresztül bemutassa, miként látták és láttatták Nyugat-Magyarországot, majd Burgenlandot az osztrák és a magyar földrajzi munkák a dualizmus idején és a két világháború közötti időszakban. A kérdést több okból is érdemes megvizsgálni. Egyrészt figyelmet érdemel az, hogyan változott az osztrák földrajzi diskurzusformálók véleménye az egykori Magyar Királyság legnyugatabbi területeivel, a későbbi Burgenlanddal kapcsolatban, és miként fordult át a területi elhatárolódás mozzanata a kapcsolatkereső, bennfoglaló, identitásképző gyakorlatokba. Emellett a terület fejlettségét illetően arról is formálódott egy diskurzus, hogy a későbbi Burgenland területét vajon felosztandónak vélték a történeti tartományok között, vagy önállóan is életképesnek látták az osztrák állam keretein belül. Harmadrészt, a területi vitákra fókuszálva tanulmányozható az osztrák és a magyar földrajzi érvrendszer is: míg az osztrák törekvések a területet megszerezni és a területszerzést legitimálni, addig a magyarok ezt aláásni és megkérdőjelezni igyekeztek. Vizsgálataimhoz a dualizmus 353 SZÁZADOK 155. (2021) 2. SZÁM
