Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben
SZULOVSZKY JÁNOS 1. térkép A Beluszky Pál módszere alapján konstruált funkcionális városok hierarchiája Magyarországon 1892-ben Forrás: Szulovszky János: A magyarországi városállomány 1892-ben. Történeti Földrajzi Közlemények 4. (2016) 3-4. sz. 85. A következőkben az alábbi kérdésekre keresem a választ: Mely ipari és kereskedelmi foglalkozások megléte jellemezte a magyarországi városállomány egyes szintjeit? Milyen szerepe van ebben a népesség-koncentrációnak? Az azonos szinthez tartozó városok között tetten érhetőek-e nagytáji különbségek? A városhierarchián belül elfoglalt szint és a városi életvilágra jellemző mesterségek sokfélesége miként viszonyul egymáshoz? A városi alapszakmák 1892-ben A főváros szintje alatti, a Beluszky Pál módszerével megállapított 215 funkcionális város népessége együttvéve 2 505 981 fő volt, és e települések összesen 116 340 önálló iparos és kereskedő székhelyének adtak otthont. E városállomány 31,2 %-a az Alföldre, 29,3%-a a Felföldre, 21,8%-a Dunántúlra, 17,7%-a pedig Erdély tájaira esett. A mintegy 2,5 millió városlakónak több mint a fele alföldi, egyötöde felföldi illetőségű volt, és csak 15,7%-a volt dunántúli, illetve 11,1%-a erdélyi. Vidéki városainkban összesen 331 különböző iparág és 152 különböző kereskedés22 fordult 22 A különböző alkuszokat és ügynököket nem vettem itt figyelembe, mivel ugyanazon személy gyakran egyidejűleg többféle kereskedelmet is folytatott, s ez könnyen torzíthatta volna az arányokat. 323
