Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben
A MAGYARORSZÁGI VÁROSOK ÉLETVILÁGA A FOGLALKOZÁSOK TÜKRÉBEN 1892-BEN lakjegyzéke című kiadványból merítettem.19 E kötetek anyaggyűjtését és az adatok ellenőrzését 1892 májusában, illetve októberében zárták le. Jóllehet, az előbbi kiadvány az élet jó néhány területén (például igazságügy: királyi ítélőtábla, törvényszék, járásbíróság; pénzügy: pénzügy-igazgatósági, adóhivatali és pénzügyőrségi központok; had- és belügy: törzs-, szárny- és szakaszparancsnokságok telephelyei) megjelöli azokat a településeket, amelyek az adott vonatkozásban valamilyen szinten székhelynek számítanak, azonban nem tartalmazza a teljes intézményhálózat adatait: az egészségügy területéről csak a gyógyszertárak számadatait közli (amelyek egyébként megtalálhatók az iparos és kereskedő címtárban is), és igen hézagosak az oktatás szférájáról közöltek. E hiányosságokat sajnos más egykorú források segítségével sem lehetett maradéktalanul pótolni, így több olyan tényezőt (például az ügyvédek, orvosok, vagy a különböző szintű oktatási intézmények jelenlétét), amelyeket elemzései során Beluszky Pál figyelembe vett, kénytelen voltam mellőzni. Míg ő 70-75 különböző hatókörű intézmény alapján végezte kutatásait, jómagam összesen 64 indikátor alapján rekonstruáltam az 1892. évi városállományt. Beluszky többször is megfogalmazta, hogy a központi funkciójú intézményeknek csupán egy reprezentatív mintája alapján végezte elemzéseit s nem törekedett valamennyi korabeli városi funkció számbavételére. Az elmondottak miatt e teljességet sajnos nem célozhattam meg. Az egyes hierarchia-szintek feltérképezése során az adott szinthez tartozó intézményeken kívül tekintetbe vettem az esetleg jelenlévő, a városhierarchia magasabb szintjére jellemző intézmények meglétét is. Azonos számú intézmény megléte esetén a kisebb átlagos diszperziós értékkel rendelkező helységet rangsoroltam előbbre (minél ritkább az előfordulása egy intézménynek, annál kisebb a diszperziós értéke). Az így rekonstruált városállomány (216) hasonló méretű volt (1. térkép), mint a Beluszky Pál által kalkulált századfordulós állapot (222). A két rangsor között elsősorban a hierarchia felső szintjein mutatkozott nagyobb mérvű hasonlóság.20 19 A magyar korona országainak helységnévtára. Szerk. Jekelfalussy József. Bp. 1892.; Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím- és lakjegyzéke. Szerk. Uő. Bp. 1892. 20 Vö. SzulovszkyA magyarországi városállomány 1892-ben i. m. 78-84. 21 Az országban betöltött súlyáról és Budapest világvárossá válásáról történeti perspektívában és szempontgazdagon lásd Beluszky Pál: Budapest - zászlóshajó vagy vízfej? Gödöllő 2014. Nem feladata e dolgozatnak a városhierarchia legfelsőbb szintjét jelentő, a vidéki városok paramétereit minden tekintetben messze felülmúló Budapest székesfőváros jellemzése.21 Ez más, tágabb perspektívát igényelne, s túlfeszítené a rendelkezésre álló terjedelmi keretet. 322
