Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben
SZULOVSZKY JÁNOS városi funkciók jelentőségével, mégis nehezen fogadható el, hogy például Újpest, Kiskunfélegyháza és Csíkszereda egy kategóriába tartozzon. [...] Ezért is meglepő, hogy az elméleti megközelítésből nehezen indokolható középvárosi hierarchiaszintet pusztán azért hozták létre a szerzők, mert nem találták célszerűnek, hogy a megyeközponti kritériumoknak már meg nem felelő olyan városok, mint Gyulafehérvár, Losonc vagy Vác, egy szintre kerüljenek olyan kisvárosokkal, mint Tamási vagy Abaújszántó. Véleményem szerint a kategóriarendszer képzésének alapvető szempontja, hogy a csoporton belül viszonylag alacsony legyen a szóródás, azaz az egy kategórián belüli elemek jobban hasonlítsanak egymásra, mint más kategóriák tagjaira. A homogenitást pedig módszertanilag nem célszerű az említett szubjektív szempontok beemelésével előidézni. A kategóriarendszer tehát kizárólag a városi intézmények számbavételén alapszik. Egyéb szempontok (ellátott lakosság, népességszám stb.) korrelálására sor került ugyan, de bizonyos, szintén a városiasodást jelző változók következetesen kimaradnak. Ügy tűnik, [...] hogy az intézmények meglétének számbavételével előállt rangsorrenden önkényesen húzott választóvonalak különítik el az egyes hierarchiaszinteket.”8 8 Gerhard Péter könyvismertetése Beluszky Pál— Győri Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején című kötetéről. In: Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv 3. Bp. 2008. 521-525., az idézet itt: 523. 9 Erre az adatra Demeter Gábor hívta fel a figyelmemet. Nemcsak azért követtem Beluszky Pál több évmetszetre is elvégzett, számos publikációjában alkalmazott „leltározós” metódusát, hogy az eredményeink összevethetőek legyenek, hanem módszerének egyfajta kontrollját is el kívántam végezni. Tudvalévő, sok esetben nagy lobbiharcok eredményeként dőlt el, hogy a különböző központi helyek funkcióinak sorába tartozó intézmények végül melyik településre kerültek. Tehát egy ilyen intézmény (gimnázium, egyetem, számvevőszék, bíróság, erdőhivatal stb.) megléte nem feltétlenül azt jelzi, hogy valóban centrális helyről van szó, hanem utalhat az adott település pártfogóinak kiváló érdekérvényesítő képességére, akik területfejlesztési okokra hivatkozva bizonyos szintű központi hellyé tudtak fejleszteni — akár adottságok híján is — egy települést (például Rétság9 ). Ez utóbbi eshetőség felfejtése nem könnyű feladat, így erről a kutatás többnyire le is szokott mondani. A városokra hagyományosan úgy tekintünk, mint a társadalmi munkamegosztás és az árucsere gócpontjaira, ezért nemcsak bizonyos központi funkciójú intézmények meglétét, illetve hiányát indokolt megvizsgálni, hanem az adott település foglalkozás-szerkezetének a differenciáltságát is. Bár ebből a szempontból tanulságos, hogy például mezőgazdaságból, iparból, kereskedelemből, értelmi keresetből hányán élnek a helységben, ezeknél azonban részletesebb adatok szükségesek ahhoz, hogy a városi életvilágot 319
