Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben
A MAGYARORSZÁGI VÁROSOK ÉLETVILÁGA A FOGLALKOZÁSOK TÜKRÉBEN 1892-BEN A település- vagy városhierarchia kutatása terén alkalmazott módszereknek két alaptípusa alakult ki: 1. deduktív módszerrel a városiasodás valamely követelményén mérik le a város hierarchikus szintjét, vagy valamely ágazatban (például belkereskedelem) kimutatható hierarchikus tagolódását általánosítják a városi funkciók egészére; 2. olyan mutatórendszereket állítanak össze, amelyek számba veszik az egyes központi funkciójú intézmények létét vagy hiányát, ezek mennyiségi jellemzőit, így voltaképpen leltárt készítenek a városi funkciókról.5 reformkortól az első világháborúig. In: Gyáni Gábor—Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 1998. 48-65.; Bácskai Vera: Várostörténet. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor - Ö. Kovács József. Bp. 2003. 243-257.; Bácskai Vera: A várostörténet újabb dilemmái. In: Várostörténet, helytörténet. Elmélet és módszertan. Szerk. Vonyó József. Pécs 2003. 13-18.; Gyáni Gábor: Városbiográfia és mikrotörténet. In: Uo. 19-28.; Deák Ernő: Várostörténeti kutatások Ausztriában. In: Uo. 57-68.; Beluszky Pál- Győri Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Bp.-Pécs. 2005.; Hajdú Zoltán: A történeti földrajz kialakulása, irányzatai, a magyar történeti földrajz fejlődése. In: Magyarország történeti földrajza I. Szerk. Beluszky Pál. Bp.-Pécs 2005. 25-39. 5 Beluszky Pál: A település-osztályozás néhány elvi-módszertani szempontja. Földrajzi Értesítő 22. (1973)462. 6 Szulovszky János: A társadalmi munkamegosztás és a településhierarchia szintjei Magyarországon a 19. század utolsó harmadában. Történeti Földrajzi Közlemények 3. (2015) 1. sz. 108-131.; Uö: A magyarországi városállomány 1892-ben. Történeti Földrajzi Közlemények 4. (2016) 3-4. sz. 75-86.; Uö: A települések hierarchiája 1930-ban Magyarországon. Történeti Földrajzi Közlemények 6. (2018) 3-4. sz. 181-197. 7 Lásd például Beluszky Pál: Kereskedelmi központok Szabolcs-Szatmár megyében. Földrajzi Értesítő 13. (1964) 179-204.; Uö: Magyarország kereskedelmi központjai. Földrajzi Értesítő 15. (1966) 237-261.; Uö: Kl alföldi városias jellegű települések központi szerepköre. Földrajzi Értesítő 15. (1966) 329-345.; Uö: A magyar városok központi szerepköre. Statisztikai Szemle 45. (1967) 543-563.; Uö: Hierar chie des villes en Hongrie. Acta Universitatis de Ludovico Kossuth nominatae. 14. (1968) 27-35.; Uö: Adalékok a magyar településhierarchia változásaihoz 1900-1970. Földrajzi Értesítő 22. (1973) 121-142.; Uö: Magyarország városhálózata 1900-ban. In: Tér - idő - társadalom. Huszonegy tanulmány Enyedi Györgynek. Szerk. Tóth József. Pécs 1990. 92-133.; Uö: A polgárosodás törékeny váza - városhálózatunk a századfordulón. (Városhierarchia-vázlat, tényképekkel). Tér és Társadalom 4. (1990) 3-4. sz. 13-56.; Uö: Magyarország településföldrajza. Általános rész. Bp.-Pécs 1999.; Uö: Magyarország településföldrajza. Általános rész. 2. javított és bővített kiadás. Bp.-Pécs 2003.; Beluszky Pál- Győri Róbert: Fel is út, le is út... Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században. Tér és Társadalom 18. (2004) 1. sz. 1-41.; Uök: Magyar városhálózat a 20. század elején i. m. - Tudományos munkásságáról 2006-ig: Beluszky Pál műveinek bibliográfiája 1959-2006. Összeáll. Sziráki Zsuzsanna. (Kutatói bibliográfiák 3.) Pécs 2006. Magam is éltem már mindkét megközelítési móddal, tudom, hogy egyaránt vannak erényeik és hiányosságaik.6 E dolgozatban a második, a Magyarországon Beluszky Pál nevével összekapcsolódott megközelítést7 választottam, noha tisztában vagyok ennek vitatható megoldásaival. A Győri Róberttel közösen írt könyvét ismertetve Beluszky módszerével kapcsolatban Gerhard Péter okkal veti fel: „a szerzők is elismerik, eléggé heterogén kategóriák jöttek létre, a szinteken belüli szóródás különösen az alacsonyabb szinteken és a népességszámot illetően nagy. A gondolatmenet meggyőzően állítja ugyan, hogy a népességszám nem korrelál a 318
