Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben
Szulovszky János A MAGYARORSZÁGI VÁROSOK ÉLETVILÁGA A FOGLALKOZÁSOK TÜKRÉBEN 1892-BEN* Az osztrák Hans Bobek 1927-ben publikált tanulmánya1 nyomán a német Walter Christaller 1933-ban fejtette ki az úgynevezett központi helyekre (Zentraler Ort) vonatkozó elméletét.2 Christaller abból indult ki, hogy a munkamegosztás által létrehozott egyes embercsoportoknak a társadalmon belül különböző feladatokat kell ellátniuk. így aszerint, hogy milyen célt szolgáló létesítmények vannak az egyes településeken, közöttük bizonyos területi munkamegosztás alakul ki. Mivel vannak olyan funkciók, amelyekre mindenütt szükség van egy tájban, de nem lenne gazdaságos annak intézményeit minden egyes településen létrehozni, ezek a központi kormányzati, szociális, kulturális stb. funkciók, illetve telephelyeik központi helyeken telepednek meg, ahonnan a központi funkciókat szorosabb értelemben vett határaikon túli, távolabbi területeken, régiókban is betöltik. Ez a koncepció már megjelenése idején is nagy hatást gyakorolt a nemzetközi szakirodalomra és a magyar kutatókra egyaránt: ettől kezdve ugyanis a városokra már nem pusztán különálló entitások halmazaként, hanem egy rendszer elemeiként tekintettek.3 Bár azóta a történeti földrajzi s azon belül a városokra vonatkozó gazdag szakirodalomban rendre megfogalmazódtak újabb paradigmák, hangsúlyeltolódások, a jogi, közgazdasági, szociológiai, filozófiai, statisztikai, demográfiai, földrajzi vagy éppen kulturális antropológiai szempontok aktuális favorizálása mellett továbbra is meghatározó a funkcionális szemlélet érvényesülése.4 1 Hans Bobek: Grundfragen der Stadtgeographie. In: Geographischer Anzeiger 33. (1927) 213-224. 2 Walter Christaller: Die Zentralen Orten in Süddeutschland. Jena 1933. 3 Elméletének egyik legújabb értékelése: Amanda Briney: An Overview of Christaller’s Central Place Theory. ThoughtCo, 2020. jan. 23., (https://bit.ly/2MijUcm , letöltés 2020. dec. 13.). 4 Például lásd Gyáni Gábor: A várostörténet-írás új irányzata. (New Urban History). Történelmi Szemle 21. (1978) 588-601.; Uö: Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok. In: A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Ipar és társadalom a 18-20. században. Szerk. Sasfi Csaba. (Rendi társadalom polgári társadalom 10.) Salgótarján-Bp. 2003. 35-49.; Uö: „Térbeli fordulat” és a várostörténet. Korunk III. folyam 18. (2007) 7. sz. 4-12.; Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a A tanulmány az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport területi egyenlőtlenség munkacsoportja keretében készült és A jobbágytól az elitig. A történeti vidék és lehetséges megközelítései című konferencián (Bp., 2020. október 6.) elhangzott előadás szerkesztett változata. Az elemzés alapjául Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím- és lakjegyzéke. Szerk. Jekelfalussy József. Bp. 1892. adatbázisba rendezett anyaga szolgál, amely az OTKA F 020745 számú pályázatának támogatásával jött létre. A szerző által megadott szempontok alapján az adatbázis matematikai statisztikai lekérdezéseit Policsányi János végezte el, a tanulmány mellékletében közölt táblázatok az ő munkái. A térképi megjelenítést lehetővé tévő GISta Hungarorum történeti térinformatikai keretrendszer az OTKA 111766 számú projektje során valósult meg. A közölt térképet Demeter Gábor készítette. Segítségüket ezúton is köszönöm. 317 SZÁZADOK 155. (2021) 2. SZÁM
