Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Demeter Gábor - Szilágyi Adrienn - Túri Zoltán: Földminőség, nemesi érdekérvényesítés, jövedelmezőség a Tiszántúl déli részén a 18-19. században
FÖLDMINŐSÉG, NEMESI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, JÖVEDELMEZŐSÉG A TISZÁNTÚL DÉLI RÉSZÉN kataszterezés során megállapított földminőségi kategóriák is inkább relatív, mintsem abszolút skálán értelmezendők (sokszor csak településen belül érvényesek).27 Kérdés tehát, hogyan mérhető a földminőség, ha a 18—19. századi kategóriák több tényezőt tömörítenék, s nem egyet. A fent írtak alapján az alá- és fölébecslésnek a szándékos manipuláció mellett egyéb okai is lehettek. Egyszerű volna tehát a sok minősítési kategória helyett egy 19. század közepi talajtérképet kézbe venni és összevetni az 1865-ben településszinten publikált,28 egy kát. holdra is kiszámítható tiszta földjövedelemmel. A kettő viszonya választ adhatna a fenti kérdésekre. Ilyen talaj térképet azonban eddig egyetlen történeti munkában sem használtak fel, nem véletlenült: az ország talajainak szisztematikus térképezése ugyanis csak az 1890-es években kezdődött el, majd a két világháború között teljesedett ki a Kreybig-féle felvételezés során. 27 „például egyik község I-sö osztályú földje hasonló lehet más község III-dik osztályú földjéhez, s így az osztályozás korántsem absolut jelzi a föld minőségét, hanem csak viszollylagos becscsel bír az ugyanegy községhez tartozó telkek minősége iránt”. Keleti K: A telekadó és kataster i. m. 26. 28 Magyarország művelési ágak szerinti területe és földjövedelme. Buda 1865. 29 Babinszki Edit: 150 éves a Földtani Intézet. Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat. Bp. 2019. 132-133. A kiadás éve 1861. 30 Piros Olgának, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat munkatársának szíves közlése. 31 Ismert az is, hogy melyik településbe olvadnak be. Ráadásul ekkor még külön tüntetik fel a praediumok jövedelmét is, szemben például Vályival, aki nem ír részletesen a pusztákról. 32 A békési búzának - magas sikértartalma miatt - az 1770-es évekre alakult ki az országos hírneve, már ekkor fogalom lett a lisztjéből sütött péksütemény a bécsi polgár asztalán. Magda Pál (Magyar országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geográphiai leírása. Pest 1819.) A közelmúltban azonban a Magyar Állami Földtani Intézet alapításának 150. évfordulóján kiadott kötetben feltűnt egy 1858-as keltezésű (1861-ben kiadott), két megyényi nagyságú (Békést és Csanádot nagyjából, illetve Arad részeit magába foglaló) területre kiterjedő talaj térkép, mely öt genetikai talajtípus elkülönítése mellett azok minőségét is megadja a korban használt, I-V-ig terjedő skálán. E térkép előnye éppen az, hogy a minősítési kritérium alapja egyértelműen (és egyedül) a talajféleség, szemben az eddig említett klasszifikációkéval. A Szabó József által készített térkép Európa második talaj térképe (az elsővel az oroszok büszkélkedhetnek).29 De sajnos 1865 előttről nem is áll több rendelkezésre.30 E forrás egyedisége miatt tehát vizsgálatunk nyomán aligha tudunk általános következtetéseket megfogalmazni, de a három megye talajadottságainak vizsgálata talán betekintést enged a nagybirtok és a kisbirtok földminőségbeli, valamint termelékenységben mutatkozó lokális differenciáiba (és a kettő közötti összefüggésre); az 1865-ös kataszteri összeírással összevethető térkép ugyanis szerencsés módon olyan területet ábrázol, ahol sok a puszta, s a névanyag alapján sok nagybirtok azonosítható és elkülöníthető a kisbirtoktól.31 (Nem mellékesen: a mai országterület legértékesebb földjeiről van szó.)32 A kis- és nagybirtok 290
