Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Demeter Gábor - Szilágyi Adrienn - Túri Zoltán: Földminőség, nemesi érdekérvényesítés, jövedelmezőség a Tiszántúl déli részén a 18-19. században
DEMETER GÁBOR - SZILÁGYI ADRIENN - TÚRI ZOLTÁN E kérdések összefüggenek egymással. A probléma úgy is megfogalmazható, hogy van-e különbség a paraszti és nemesi földek (illetve némi általánosítással a kisbirtok és nagybirtok) hozama között, ezt mennyiben befolyásolták a talaj - viszonyok, a termelési módok (ezen itt elsősorban a területhasználatot értjük, mert a sok tényező közül ez adatolható könnyebben) és a társadalmi viszonyok (érdekérvényesítő-képesség). Ezek közül a terméseredmények (valamint az ebből származtatott, adóalapul szolgáló aranykorona-érték), illetve a birtokviszonyok talaj viszonyokkal való kapcsolatát (a talaj viszonyok objektív ismerete híján) eddig nem vizsgálták tüzetesebben, míg a többi kérdés - amint láttuk - lezáratlan. Tanulmányunkban egy speciális régió, a Körös, Maros és Berettyó által határolt terület 18—20. századi viszonyainak vizsgálatával e kérdésekhez kívánunk adalékot szolgáltatni. Források és módszerek Láthattuk, hogy az általunk vizsgált indikátorok kapcsolata a valósággal kérdéses. A már említett, aranykoronában kifejezett tiszta földjövedelem nemcsak az állattartás jövedelmének figyelmen kívül hagyása miatt problematikus (s így a legelők és erdők kimutatott hozama lényegesen rosszabb a valósnál), hanem azért is, mert jellegéből következően nem mutatja a befektetett munka (pénz, energia) és a kihozatal (termelés) értékét, csak a kettő különbségét.24 Azaz nem derül ki, hogy az 5 Ft/kat. hold tiszta haszon 5 Ft értékű befektetés és 10 Ft értékű kihozatal mellett valósul-e meg, vagy 15 Ft befektetés és 20 Ft termelés mellett realizálódik. Ez pedig két, eltérő hatékonyságú (és tőkeerejű) gazdálkodásra utal, és ennek megállapításában a tiszta földjövedelem nem segít.25 24 A tiszta kataszteri jövedelem számításának részletes leírását lásd Keleti Karoly: A telekadó és kataster. Közgazdasági és statistikai szempontból. Pest 1868. 27-28. 25 Oros Iván írja, hogy a tényleges jövedelem a korfelfogás szerint is általában a tiszta jövedelem 2,5-szerese {Oros L: A földterület mezőgazdasági hasznosítása i. m. 411.), de ez csak nagy mintaszám esetében igaz. 26 Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770. Miskolc 1991.; Uö: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771. (Borsodi Levéltári Füzetek 48.) Miskolc 2010. Mint említettük, az aranykorona-értékkel való manipuláció jó eséllyel kiszűrhető lenne, ha a mért jövedelmi adatokat a talaj adottságokkal vetnénk öszsze. Kérdés persze, hogy milyen mennyiségű és jellegű, talajt minősítő adatokkal találkozhatunk a forrásokban. A Mária Terézia-korabeli kilenc kérdőpontos felvételezés a kártételek között jelzi az áradás és eróziónak való kitettség nagyságát,26 de ez még nem árulkodik a talaj termőképességéről (csak a földművelés kockázatairól). Még az 1850—1860-as években is azt írta Keleti Károly, hogy a 289
