Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Tompa László: A szerződéses jobbágyság rendszerének regionális mintázatai. Hat vármegye gyakorlatának összehasonlítása
A SZERZŐDÉSES JOBBÁGYSÁG RENDSZERÉNEK REGIONÁLIS MINTÁZATAI A contractusos praestálás és a szabadmenetel viszonya nyomban világossá válik, ha egy pillantást vetünk a jobbágyok válaszaiban szereplő megfogalmazásokra. A Somogy vármegyei parasztok vallomásaikban számos esetben határoznak meg egyértelmű összefüggéseket a szabadköltözés és a szerződés (illetve az annak meglétét jelző készpénzfizetés) között.35 A contractualista szabadmenetelűek sok esetben etnikai jelleggel is rendelkeznek: a jelenség a vegyes praestálású helységekben érhető tetten legvilágosabban, ahol az úrbéri tabellák jegyzetei alapján a németség aránya nagyjából megegyezik a szabadmenetelű szerződésesek arányával. 35 Néhány jellegzetes vallomást kiemelve: „Arendatitis Consequenter Liberae Migrationes Sumus.” - MNL OL C 59 Fehéregyháza úrbéri kérdőpontokra adott válaszai. 3. p.; „Contractualistae, per consequens liberae migrationis sumus.” - MNL OL C 59 Hollád úrbéri kérdőpontokra adott válaszai 3. p.; „Hactenus Arendatitii Coloni, Consequenter Omnes Liberae Migrationis fuimus.” - MNL OL C 59 Porrog úrbéri kérdőpontokra adott válaszai 3. p.; „Semper contractualistae, consequenter liberae Migrationis omnes sunt.” - MNL OL C 59 Vízvár úrbéri kérdőpontokra adott válaszai 3. p. A zsellérek kérdését tekintve érdemes felfigyelni a jelenségre, miszerint az 57,88-as átlagos gazdaszám feletti, nagyobb lakosságú településeknél az inquilinusok és subinquilinusok számaránya drasztikusan lecsökken: általában minél nagyobb egy falu, annál kevesebb zsellér lakik benne, ez pedig (néhány kirívó kivételtől - Iharos, Kaposvár, Som - eltekintve) a telekátlagon sem ront számottevően. Somogybán ezek alapján a település lélekszáma és a gazdák átlagos telekvagyona között egyenes arányosság figyelhető meg. A szerződéses jobbágyi viszony területi jellegzetességei A vizsgálatunkban megjelölt négy meghatározott régión végigtekintve a szerződéskötés szokásának, illetve a szerződések a többi indikátorral kapcsolatos kölcsönhatásának bizonyos, viszonylag jól körülírható regionális jellegzetességei bontakoznak ki. Bár nagy vonalakban megállapítható, hogy a szerződéskötés gyakorlata összefügg az új telepítésekkel, a contractusok haszonélvezői az egyes régiókban különbözőek. Míg a teljes fluktuációban lévő, kevés földesúrral és csekély településszámmal rendelkező Alföldön a jobbágylakosság letelepítésének égető szüksége a legtöbb lakost általánosan szerződésessé tette, addig északra és nyugatra haladva a contractusra lépők a népesség egyre határozottabban elkülöníthető csoportját jelentik: elsősorban az idegen etnikumú, mindenekelőtt német parasztokat, akiket kiemelt státuszuk gyakorta szembeállított a jórészt magyar vagy szláv nyelveket beszélő, főként usus után adózó örökös jobbágysággal. A contractus kizárólagossága délkeletről indulva északnyugat felé egyre csekélyebb: a centrumban található Fejér vármegyében a részben szerződéses helységek 280
