Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Tompa László: A szerződéses jobbágyság rendszerének regionális mintázatai. Hat vármegye gyakorlatának összehasonlítása
TOMPA LÁSZLÓ különböző csoportokba kerültek; ezek a következők: magánföldesúri (egyetlen világi magánbirtokos), egyházi (egy vagy több egyházi jellegű — püspökség, apátság, iskola stb. — birtokos), városig családi (csak abban az esetben, ha a települést hangsúlyozottan egy család közössége bírta!), kamarabirtok és vegyes (minden olyan esetben, ahol egynél több földesúr volt jelen, és közülük legalább az egyik világi). A felvitt adatok sok esetben értelmezhetetlenek lettek volna önmagukban, hiszen az egyes helységek szolgáltatási formája az idők folyamán változhatott, a változás mikéntjének ismerete pedig a contractualista rendszer regionális elemzése szempontjából különösen fontos. A statikus „állóképjelleg” csökkentése érdekében a táblázatokhoz két további kategóriát is csatoltam: megjegyzések a lakosság jogállásához, megjegyzések a szolgáltatási típushoz. A forrásfeldolgozás második lépcsőjében az így felvitt adatokat kvantitatív elemzésnek vetettem alá. A szokásos, számszerűsíthető elemek (telekátlag, zsellérek aránya a teljes népességhez képest) kiszámolása után megállapítottam az egyes régiókban jelentkező birtokostípusok és a szolgáltatási formák arányát. Ezek után a fő megyei gyűjtés körét leszűkítettem azokra a településekre, amelyek az úrbérrendezés idején contractualista vagy vegyes szolgáltatással praestáltak, és az így leszűrt, új táblázatokon ismételten elvégeztem az összevető elemzést. Az egyes régiókban ilyen módon kirajzolódtak bizonyos jellemző jegyek, melyeket a következőkben vármegyénként—régiónként tárgyalok. A forrásanyag bizonyos hiányosságai okán (elveszett dokumentumok, hiányos befényképezés, egyes uradalmak anyagainak hiánya) mindegyik régióban szükséges volt bizonyos hibahatárral számolni. Abaúj vármegyénél ez 2% (4 falu hiányzik), Fejérben 3% (2 falu), a három alföldi megyénél szintén 3% (1 falu). A legnagyobb hiátus Somogy megyében tapasztalható, ahol az Eszterházyak kaposvári uradalmának anyagai teljesen hiányoznak, 7%-os hiányt okozva (22 település). Abaúj vármegye Az első vizsgált terület a Magyar Királyság (korábban a királyi Magyarország) északkeleti részén, erősen vitatott, határközeli területen helyezkedett el; a török többször végigdúlta, a kuruc háborúk alatt népessége jelentősen csökkent. Mindennek ellenére, Felső-Magyarország részeként, lakosságszáma, de főképpen településszáma magasan meghaladta a korábbi török hódoltság területén tapasztalható átlagot. Lakossága részint magyar, részint pedig szlovák (tót) elemekből állt, vallomásaikat körülbelül felerészben magyar és szlovák nyelven rögzítették.18 18 Ezúton szeretnék köszönetét mondani Ábrahám Barnának, Zatykó Margitnak és Bada Zoltánnak, amiért segítséget nyújtottak a vallomások szöveghelyeinek lefordításában és értelmezésében. 269
