Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Tompa László: A szerződéses jobbágyság rendszerének regionális mintázatai. Hat vármegye gyakorlatának összehasonlítása
A SZERZŐDÉSES JOBBÁGYSÁG RENDSZERÉNEK REGIONÁLIS MINTÁZATAI Források és munkamódszer A kutatás keretében a fent részletezett contractualis rendszer nyomait kerestem a Mária Terézia-féle úrbérrendezés iratanyagában. A teljes úrbéri anyag ilyen jellegű feldolgozása természetesen meghaladná egyetlen tanulmány kereteit, így a jelenlegi, „első lépcsőben” négy, egymástól viszonylag távol eső csoportra esett a választásom: Abaúj vármegyére, Fejér vármegyére, illetve a „Somogyországként” is számon tartott, kifejezetten zárt tájjelleget mutató Somogyra. Negyedikként az alföldi megyék közül választottam: mivel településszámuk és (egyelőre) lakosságszámuk is elmaradt a másik három régióhoz képest, itt három vármegyét, Békést, Csanádot és Csongrádot vontam össze egyetlen „délkeleti csoporttá”. így összesen 619 települést sikerült ilyen módon bevonni a vizsgálatba. A kutatáshoz bőséges forrásanyag állt rendelkezésre. A Hungaricana adatbázisaiban17 az úrbérrendezés anyagának túlnyomó többsége fényképmásolaton és részben táblázatokba rendezve hozzáférhető. E táblázatok nyers adatait mindenekelőtt a Fónagy Zoltán-féle gyűjtés tartalmazza: ismert a falvak és birtokosaik neve, a telekszám, az úrbéres szántóföldek holdban mért mennyisége, illetve a gazdák száma rétegekre bontva (telkes jobbágyok, házas és házatlan zsellérek). Az adatbázist a primer forrásanyag fényképeinek felhasználásával további kategóriákkal egészítettem ki: az úrbéri tabellák alapján, ahol lehetett, minden esetben kiszámoltam az örökös és szabadmenetelű jobbágyok arányát a teljes lakosságon belül, illetve - az első három úrbéri kérdőpontra adott válaszok elemzésével - az egyes helységeket szolgáltatási forma szerinti kategóriákba {ususos, urbariumos, contractualist a, kiváltságolt, vegyes) soroltam. A vegyes kategóriába került minden olyan falu vagy oppidum, ahol legalább egy személy a többségtől eltérő módon teljesítette szolgáltatásait. A helységek földesuraik jellege szerint is Zimányban, gróf Niczky Kristóf birtokán a lakosok, contractusuk ellenére „ad exigentiam oeconomiae Dominalis praestiterunt ”. A Fejér vármegyei Pákozdnak volt ugyan érvényes contractusa, de szolgáltatási formája sokkal inkább az ususra hasonlított. Mindszent, Erdődy Kristóf gróf Csongrád vármegyei falva elvileg contractualista rendszerben szolgált, de a tisztek hanyagsága miatt gyakorlatilag bevett szokás irányította a gazdálkodást. Szathmáry Anna Abaúj vármegyei birtoka, Kéty szintén bevett szokás szerint praestált, annak ellenére, hogy volt érvényben lévő contractusa. 17 A Fónagy Zoltán által készített, roppant adatbázist monografikus formában kiadták (Fónagy Zoltán: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Adattár I-II. Bp. 2013.), lényegi adatai azonban az interneten is szabadon kutathatók: https://bit.ly/39JY8Fv , letöltés 2020. nov. 26. Az úrbérrendezés anyagából egyes megyékre bontva, illetve településre és földesurakra bontva is lehet keresni. Az iratok eredeti levéltári jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL OL) C 59 A Magyar Királyi Helytartótanács Iratai, Departmentum Urbariale; MNL OL O 64 Bírósági Levéltárak, Kúriai Levéltár, Tabula Provincialis, illetve MNL ÓLA 39 Magyar Kancelláriai Levéltár, Általános iratok, Acta Generalia 3688/1786. Lásd Fónagy Z.: A nemesi birtokviszonyok i. m. 76. A továbbiakban minden, lábjegyzetben szereplő forrásidézetnél az ezekben az állagokban őrzött jobbágyvallomásokból idézek, zárójelben feltüntetve a megfelelő helységnevet. 268
