Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából
A KIEGYEZÉS MINT BIZTONSÁGI JÁTSZMA arról, hogy ellenfeleik sajátosan magyar politikai hagyományokat áldoznak fel idegenszerű politikai doktrínák érdekében. A közigazgatással szorosan összekapcsolódott a nemzetiségi kérdés, a dualista időszak talán legfontosabb (biztonság)politikai ügye. A nemzetiségi kérdés szinte valamennyi más fontos kérdéssel is összefüggött, számos gazdasági és társadalmi folyamat egyszerűen értelmezhetetlen a nemzetiségi—nyelvi aspektus nélkül. Az ország korabeli, amúgy rendkívül bonyolult etnikai viszonyai közismertek, de elég jól feltártak már az egyes nemzetiségi mozgalmak politikai küzdelmei is. Az újabb kutatásoknak köszönhetően kezdjük felfedezni a kettős vagy többes identitással rendelkező vagy éppen a városokra jellemző nacionalista agitáció iránt ekkor még közömbösséget mutató vidéki társadalmi csoportok történetét is.64 A biztonság történeti szempontok még tovább árnyalhatják a nemzetiségi kérdésről alkotott eddigi képünket, rávilágítva a biztonságnak arra az újkeletű mentális konstrukciójára, amely a nemzeti közösségi tudatra, a nemzeti identitásból fakadó politikai veszélyérzetre, félelemre alapult. A biztonság, illetve a biztonságérzet kulcsszerepet játszik az egyéni és közösségi identitás kérdésében, különösen az olyan többnyelvű társadalmak esetében, mint amelyek a Habsburg Monarchiát és benne Magyarországot is jellemezték.65 64 Vö. National Indifference and History of Nationalism in Modern Europe. Eds. Marteen Van Ginderachteer - Jon Fox. London-New York 2019.; Tara Zahra: Imagined Noncommunities. National Indifference as a Category of Analysis. Slavic Review 69. (2010) 1. sz. 93-119. Magyarország vonatkozásában ez a kérdés még alig feldolgozott. Vö. DemmelJózsef: Pánszlávok a kastélyban. Bp. 2014. 65 Peter Haslinger: Gesellschaftliche Mehrsprachigkeit und Prozesse der Versicherheitlichung. In: Mehrsprachigkeit und Multikulturalität in politischen Umbruchphasen im östlichen Europa. Wiesbaden 2016. 243-256. 66 A nemzetiségi törvény parlamenti vitájáról lásd Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez a dualizmus korában I. 1867-1892. Szerk. Kemény G . Gábor. Bp. 1952. 129-167.; Schlett István: A nemzetiségi törvény javaslat országgyűlési vitája 1868. Bp. 2002. „Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja” — olvasható az 1868. évi XLIV. te. -ben.66 Ez a törvény határozta meg a dualista korszak nemzetiségpolitikai felfogását a Lajtán innen. Eötvös József elméleti megfontolásait — jelentős változtatásokkal — Deák Ferenc öntötte jogi formába. Eötvös ideálja inkább egy nemzetiségi szempontból „semleges” állam lett volna az állam és egyház szétválasztásának analógiája alapján, míg Deák nemzetállamban gondolkodott. Deák azonban azt is érzékelte, hogy a csupán relatív többséget alkotó magyarság aligha lesz képes egységes és erős nemzetállamot formálni. A megoldást ezért egy valós történeti alapokon nyugvó jogi fikcióban vélte felfedezni: az egységes magyar politikai nemzet koncepciójában. 26
