Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából
SZÉKELY TAMÁS szükségkép az állam decompositiójára vezet”.59 Grünwald szerint közigazgatásunk rejtett ellentmondása, hogy a megyei törvényhatóságokban a magyar állam érdekeinek megóvása sok esetben épp olyanok kezében van, akik a magyar állameszme nyílt ellenségei. „A közigazgatási organismus tehát nem képez egy különálló s a helyi érdektől és hangulattól emancipált egészet, melyen az állameszme nyugszik, mely tisztán az állameszme hatalmas képviselője, hanem nagy része particularistikus szűkebb körök s gyakran államellenes elemek kifolyása, s azoknak befolyása alatt áll.”60 61 Hasonlóan gondolkodott Arany László is, aki éppen Grünwaldnak a témában írt másik jelentős könyve kapcsán jutott arra a következtetésre, hogy a megyék egykor úgy gátolták a nem kívánatos a németesítést, ahogy a dualizmus korában a szerinte kívánatos magyarosítást: „Röviden szólva: a magyarságra nézve a megye egy központi hatalom németesítő törekvésével szemben oltalom volt, de az ország népe közt lappangó nemzetiségi izgatásokkal szemben nemcsak nem oltalom, hanem inkább veszély? a Itt folytatta Beksics Gusztáv is az 1890-es években. A befolyásos kormánypárti publicista és országgyűlési képviselő szerint „a modern fejlődés és a liberalizmus érdeke” is megköveteli az egységesülő nemzetállami fejlődést, különösen nálunk, ahol „az állam a haladó és liberális, a társadalom a visszatartó, sőt visszahúzó erő”.62 Beksics érvelésében Magyarország a közigazgatási kérdésben sajátos pályán mozog, mivel arra „a legsúlyosabb és leggyorsabban megoldandó nemzeti missió nehezül”.63 59 Uo. 53. 60 Uo. 78. 61 Arany László kritikája Grünwald Béla Közigazgatásunk és a magyar nemzetiség című, 1874-es könyvéről. Budapesti Szemle V. kötet (1874) 9-10. sz. 206-211. 62 Beksics Gusztáv: Közigazgatásunk reformja és nemzeti politikánk. Bp. 1891. 18. 63 Uo. 16. Ebben a szellemben fogantak tehát a dualista korszak legfontosabb közigazgatási reformjai. A centralizáció hívei (actor) a kor liberális-elitista felfogásának megfelelően a parlamenti vitákban és írásaikban is elsősorban a döntéshozókhoz és jogalkotókhoz szóltak (audience), a közigazgatás fennálló állapotát pedig a korszerűtlenség és a nemzetiségi viszonyok miatt is a magyar nemzetállamra (referent object) leselkedő fenyegetésként (threat) fogták fel. A konzervatív politikus Sennyei Pál 1872. október 7-ei elhíresült képviselőházi beszéde a magyar közigazgatás „ázsiai állapotáról” valóságos szállóigévé vált a korabeli közéletben. A másik oldal ugyanahhoz a közönséghez szólt, csak a municipalisták (actor) sze rint az alkotmány és az önkormányzatiság (referent object) voltak veszélynek kitéve a túlterjeszkedő központi kormányhatalom (threat) miatt. Ugyanakkor az ő érvelésükben is fontos szerepet játszott a nacionalizmus: meg voltak győződve 25
