Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Petrás Éva: "Nyeregben" a vidék. Közelítések a reformkori politikai elit idő- és térszemléletének változásához
Petras Eva „NYEREGBEN” A VIDÉK Közelítések a reformkori politikai elit idő- és térszemléletének változásához* „Megváltozott az idő, ’ s azzal mi.”1 1 Széchenyi István: Hitel. Reprint. Bp. 1984. 244. 2 Kossuth Lajos vezércikke. Pesti Hírlap, 1841. január 16. 1. 3 Módszertanilag a diskurzuselmélet bevonása, sőt a cambridge-i eszmetörténeti iskola ösztönzésének befogadása is gyümölcsöző lehet a korszak kulcsszövegeinek elemzésekor. A lehetőségek közül ezúttal azonban csak a fogalomtörténetre, annak is egyetlen koncepciójára koncentrálunk, amely különösen megvilágító lehet a késői rendiség és a reformkori politikai elit vidékre vonatkozó nézeteinek vizsgálatakor. Témánkra vonatkozóan is szemléletmozdító volt többek között: Michel Foucault: A diskurzus rendje. Holmi 3. (1991) 868-889.; John G. A. Pocock: Virtue, commerce and history. Cambridge 1985.; John Dunn: A politikaelmélet története. In: A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. John Dunn, John G. A. Pocock, Quentin Skinner és Richard Tuck tanulmányai. Szerk. Horkay Horcher Ferenc. Pécs 1997. 263-285. „Mi nehéz korszakot élünk e nemzet életében: az átalakulás kínos korszakát. Avult érdekek élet-halálra küzdenek egy még alaktalan jövendő eszméivel.”2 A tanulmány célkitűzése, hogy a német fogalomtörténeti iskola egyik innovatív elképzelését, a „nyeregidő” (Sattelzeit) koncepciót a reformkori magyar politikai elit szemléletváltozásának magyarázatában hasznosítsa és a politikai diskurzus néhány kulcsfogalmának változásával világítsa meg.3 Elsőként a haladás- és fejlődésgondolat térnyerését vizsgáljuk, mint amelyekben leginkább tetten érhető a „nyeregidő” hozta új idő- és térszemlélet. Vizsgálódásunk ezután a magyar vidék felé fordul, amely a korszak kulcsszövegeiben már mint munkaterület jelenik meg, és amelynek korábbi statikussága, mozdulatlansága a politikai elit szemléletváltozásának következtében az építés és a jövő dinamikájává alakulhat át. A változás egyik legnagyobb horderejű következménye a vidék és népe, a jobbágyság helyzetének átértékelése, amely egy gazdasági és politikai szükségszerűségen túli elem - a modern politikai gondolkodás és nyelv — cselekvő hozzájárulását is mutatja az ország társadalmi, gazdasági és politikai modernizációjához. * A tanulmány az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport elittörténeti munkacsoportja keretében készült. 233 SZÁZADOK 155. (2021) 2. SZÁM
