Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Horváth Gergely Krisztián: Előhang
ELÖHANG hogy legkésőbb a reformkortól nálunk is egyértelműen kimutatható a társadalmi-politikai fogalmak időhorizontjának megváltozása és ezáltal jelentéstartományának gazdagodása: míg a fogalmaink a 18. század végéig a múlt értelmezését voltak hivatva segíteni, addig ettől fogva jövőre tekintő, cselekvésmozgósító jelentésük válik elsődlegessé. Mikié György Nagybirtok és vidéki társadalom az „Elbától keletre”. Vitakérdések a nemzetközi szakirodalomban című írásában bemutatja, hogy a kelet-közép-európai nagybirtokkal foglalkozó újabb, angol nyelvű munkák milyen tematikák mentén szerveződnek, amelyek meghaladják a Grundherrschaft — Gutsherrschaft problematikát és integrálhatók a hazai történeti kutatásokba is. Tompa László A szerződéses jobbágyság rendszerének regionális mintázatai. Hat vármegye gyakorlatának összehasonlítása című tanulmányában rámutat, hogy a jobbágyoknak kedvezőbb adózási lehetőséget és szabad menetelűséget kínáló szerződéses kondíció elsősorban a 18. században újratelepült s jellemzően arisztokrata birtokokon volt meghatározó. Demeter Gábor, Szilágyi Adrienn és Túri Zoltán Földminőség, nemesi érdekérvényesítés, jövedelmezőség a Tiszántúl déli részén a 18—19. században című tanulmányukban számos, kvantifikációba bevont forrásuk mellett többek között egy egyedülállóan ritka, 1858-ban készült talajtérkép alapján arra a következtetésre jutnak, hogy nagybirtokok Békésben eredendően a jobb minőségű területeken szerveződtek, s bár a kisbirtok termelékenysége a 19. század második felében jelentősen emelkedett, hátrányát - főleg a birtokaprózódás mellett — nem tudta ledolgozni. Szulovszky János A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben című írása a kézművesmesterségek területi megoszlását feltérképező korábbi nagyszabású adatgyűjtése alapján készült. Fontos megállapítása, hogy az iparok és a kereskedelmi szolgáltatások a rendi városi örökség révén a 19. század végén még a területi fejlettségi különbségek szempontjából hátrányukat megőrző vagy hátrányba került régiókban (Erdély, Felvidék) is erőteljesebb jelenlétet mutatnak, mint a városodás tekintetében ekkoriban erőre kapó Alföldön. Összeállításunkat Jankó Ferenc Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyar ország az első világháború előtt és után című írása zárja. A szerző egy nagyobb, a történeti Nyugat-Magyarországot és a majdani Burgenlandot alkotó megyéket összehasonlító vizsgálat részeként feltárja a „burgenlandiság” megkonstruálásának folyamatát, a tartomány tudományos felfedezésének, integrálásának lépéseit. Rámutat, hogy az az identitáskeret, amelyben a későbbi Burgenlandra mint osztrák tartományra tekintettek, végeredményben már az első világháborút megelőzően kialakult. Horváth Gergely Krisztián 232
