Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Horváth Gergely Krisztián: Előhang
VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN ELŐHANG A Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programja keretében 2019 nyarán kapott zöld utat a Tíz nemzedék és ami utána következik... Vidéki társadalom az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig (1767-2017) elnevezésű kutatási program. 2017-ben volt 250 éve, hogy megindult a Mária Terézia kezdeményezte úrbérrendezés, amely nemcsak a rendiség utolsó évtizedeiben, hanem a jobbágyfelszabadítást követően is döntően meghatározta a vidéki népesség boldogulási lehetőségeit. Az azóta eltelt tíz nemzedéknyi időben rendkívüli mértékben alakult át a társadalom nemcsak Magyarországon, de egész Európában. A rendiség agrártalapzata minimálisra olvadt, s a városi léthez társuló keresetmódok és életformák váltak dominánssá mindenütt. A társadalom- és a településszerkezet módosulásainak hátterében hatalmas, a jelenben is zajló demográfiai változások mentek végbe. A társadalmak elöregedésének következményei leglátványosabban a falvakban köszönnek vissza. Túlzás nélkül mondható, hogy a Kárpát-medence számos régiójában végóráit éli az az ezeréves kultúra, amely egy lokális közösség (falu) erőforrásaihoz igazodó határhasználattal jellemezhető. A társadalommal foglalkozó diszciplínák az elmúlt évszázadban rengeteg értékes tudást halmoztak fel a fentebbi jelenségegyüttes problémakörében. Kutatási programunkban arra vállalkoztunk, hogy e diszciplinárisán indokolatlanul töredezett tudást egyrészt megpróbáljuk szintetizálni, másrészt az egyéni kutatói munka keretében nehezen felderíthető területekre koncentrálva olyan, a kutató - csoporton belüli munkamegosztáson nyugvó alapkutatásokat végezzünk, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy a 18. századtól a jelenig terjedő időszak folyamatait a maguk összetettségében lehessen értelmezni. A következő oldalakon olvasható összeállítás az első híradás az MTA BTK Tíz Generáció Kutatócsoport munkájáról. Vizsgálatainkat a kései rendiség tárgykörébe tartozó kérdések feltárásával kezdtük, ezért az összeállítás írásaiban döntően a polgári forradalmat megelőző korszak tematikái jelennek meg. Emellett ugyanakkor igyekeztünk úgy rendezni a tanulmányokat, hogy azok révén az olvasó az általunk felvállalt témák legtöbbjébe betekintést nyerhessen. A kutatócsoport munkája három pillér - földkérdés, a vidék reprezentációi, területi egyenlőtlenségek — vizsgálatán alapul, és a hozzájuk rendelt hét kutatási irány mentén szerveződik. Ezek közül kiemelt fontosságúnak tarjuk a történeti nagybirtok társadalom- és gazdaságszervező erejének és a történeti elitek vidékképének a vizsgálatát. Utóbbi témában olvasható Petrás Éva „Nyeregben" a vidék. Közelítések a reformkori politikai elit idő- és térszemléletének változásához című tanulmánya, amelyben a szerző adaptálja Koselleck Sattelzeit-fo^mit, rámutatva, 231 SZÁZADOK 155. (2021) 2. SZÁM
