Századok – 2021
2021 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre. Életút és utóélet (Vonyó József)
TÖRTÉNETI IRODALOM kialakult új kapcsolatrendszerének. Bartha hiteles érvelése szerint azonban mindez nem jelentette fajvédő nézeteinek feladását, melyek a továbbiakban is egyértelműen tetten érhetőek új lapjában, az Előőrsben, majd az általa szervezett Nemzeti Radikális Párt programjában is. E pontról indulva Bartha az eddigiekhez hasonló részletességgel és meggyőző érveléssel ismerteti és elemzi Bajcsy-Zsilinszky pályájának további szakaszait, fordulatait. Plasztikus képet kapunk arról, miként reagált minden politikai eseményre és fordulatra - legyen szó a Gömbös-kormány külpolitikai lépéseiről, a nyilas mozgalom megerősödéséről, az úgynevezett „zsidótörvényekről”, a háború kirobbanásáról és Magyarország részvételéről vagy az ország német megszállásáról, Szálasi hatalomra jutásáról. Ezek során Bartha egyaránt figyel arra, miként befolyásolták tetteit és nézeteinek alakulását a változó körülmények, és miként a személyisége. Ebből a bőségesen áradó információfolyamból egy minden változásra érzékenyen reflektáló, esetenként rossz taktikai érzéket tanúsító, de - hite szerint - mindig az ország javát szolgálni akaró, ennek lehetőségeit kereső, s mindezek érdekében akár „irracionális terveket előszeretettel szövögető politikus” (301-302.) képe rajzolódik ki. Ezt mutatja nézeteinek, szellemi fejlődésének alakulása is, melyet inkább „hangsúlyeltolódások”, mint éles fordulatok jellemeznek. Következetesen ragaszkodott politikai krédója - a „kortársak számára alighanem már-már rögeszmének tűnő” (289.) - alapelemeihez: a faj védelemhez, a szociális kérdés fontosságához, a Németország és a Szovjetunió elleni védelmet szolgáló Duna-vidéki magyar birodalom gondolatához. Mindez egyre inkább megfért „antiszemitizmusának lassú felpuhulásaival (165.), a demokratikus állam-berendezkedés elemeinek fokozatos elfogadásával. Bajcsy-Zsilinszky ezt szolgáló gyökeres változásokat, rendszerváltást követelt. Ebben az értelemben radikális volt - elutasította mind Gömbös, majd Imrédy diktatórikus kísérleteit, mind a nyilas mozgalmak forradalmi radikalizmusát. E célok motiválták kezdeti bizakodását az 1930-1940-es évek kormányai, illetve kormányfői iránt, majd elfordulását többjüktől, csalódása okán. Ez a politikai felfogás juttatta el a harcos fajvédőt saját pártszervezési kísérletének kudarca után előbb a kisgazdapárttal kötött szövetséghez, majd az ellenállási mozgalom keretében a liberális és munkáspártokkal történő együttműködéshez. Ennek keretében sem adta fel azt a vágyát, hogy az összefogó erők az általa megfogalmazott programot valósítsák meg. Ez a változatos és sok vonatkozásban ellentmondásos szellemi és politikai pálya tette a kötet címszereplőjét az 1945 után kialakuló hatalmi versengésben részt vevő pártok „szabad prédájává”, s lett emléke, politikai múltja „rivalizáló narratívák” tárgya - politikai legitimációs kísérletek eszköze. Bartha ezt a jószerével napjainkig tartó folyamatot is az életpályához hasonló alapossággal és finom elemzésekkel mutatja be, ami szervesen az előzményekre épül — mégis jól elkülönülő része a könyvnek. Ez a történet azonban már nem Bajcsy-Zsilinszky Endréről szól, hanem az 1945 utáni magyar politikai élet fordulatairól, az azokat formáló erőkről, politikusokról és az őket kiszolgáló vagy velük dacoló történészekről, írókról. Meg az általuk formált emlékezetpolitikáról és emlékezetkultúráról, melynek eszközrendszere a különböző műfajú narratíváktól, a művészeti alkotásokon át az emléktáblákig és szervezetek nevének megválasztásáig terjedt. Bartha Ákos olyan művet alkotott, mely tartalmi gazdagsága, szakszerű forráskezelése, meggyőző érvelése okán lett történelmi szakirodalmunk értékes új darabja, valamint azzá teszi igényes megformálása, forrásként is hasznosított illusztrációs anyaga is. A munkában összefoglaltak ismerete megkerülhetetlen lesz a korszak kutatói számára. Közérthető, olvasmányos stílusa révén pedig minden történelem iránt érdeklődő is élvezettel olvashatja. Szakmai szempontból fontos lenne az esetleges újabb kutatási eredményeket hasznosító, illetve a jelzett hiányokat pótló, bővített kiadás, amit remélhetőleg a kiadó is támogat. A nagyközönség pedig bizonyára szívesen fogadna egy - a lényeget tömören összefoglaló - rövid, népszerű feldolgozást. Vonyó József 214
