Századok – 2021

2021 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre. Életút és utóélet (Vonyó József)

TÖRTÉNETI IRODALOM kimondásával kapcsolatos politikai kérdéseket illeti, már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A két interpretáció itt annyira eltér egymástól, hogy egyéb források hiányában nehéz megállapítani, kinek az előadása hitelesebb. Annyi azonban bizonyos, hogy e két írásra már nem érkezett Kos­­suthtól válasz — bár egy publikálatlan válaszkezdemény fennmaradt a volt kormányzó irathagya­tékában -, Görgei publicisztikai munkássága pedig ezzel tulajdonképpen lezárult. A kötet utolsó két fejezete a már idős tábornokkal készült interjúkat (22 tétel az 1884 és 1915 közötti évekből), valamint az általa írt, pályafutására, a szabadságharc szereplőire, eseményeire visszaemlékező leveleket (12 tétel az 1891 és 1908 közötti évekből) adja közre. Ezek rengeteg apró adalékot tartalmaznak Görgei időskori gondolkodásáról, szellemi frissességéről, az általa átélt eseményekről, életéről és általában a szabadságharc történetéről. A szövegek gondos publi­kálása, az egyes tévedések helyreigazítása lábjegyzetek segítségével itt is - a kötetben már megszo­kott módon — igen magas színvonalú. Hermann Róbert megkíméli az olvasót a félreértésektől, melyeket nem egyszer a riport készítőjének hozzá nem értése okozott. A főhős közel kerül az olvasóhoz, és egyértelművé válik, hogy az egykori hadvezér pontosan tisztában volt 1848-49-es szerepével, ahogy Marczali Henriknek többször is megfogalmazta: „1848-ban Kossuth a nagy ember, ki nélkül nem történt volna semmi. O maga [Görgei] csak buborék, kit fölvetett az ese­mények árja.” Emellett pontosan értette saját tevékenységének jelentőségét, és a maga módján büszkén emlékezett hadműveletei sikerességére, és azt is tudta, a rá osztott áruló szerep szükséges volt a nemzet továbbélése, továbblépése szempontjából. Abban is bizonyos volt, hogy a későbbi korok történelemszemlélete már helyén fogja kezelni személyét, szerepét és tevékenységét. A kötetet végül levéltári és könyvészeti rövidítések jegyzéke, személynév-, helynév- és tárgy­mutató zárja. 1848-1849 legnagyobb magyar hadvezére írásainak közzététele fontos lépés a Görgei-kuta­­tásban, de Hermann Róbert történészi munkásságában is. Kosáry Domokosnak a Görgei-kér­­désről írott kétkötetes munkája (A Görgey-kérdés története I-II. Bp. 1994.), Katona Tamásnak a tábornok emlékiratait közzé tevő kötetei {Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarorszá­gon 1848-ban és 1849-ben I-II. Bp. 1988.), valamint Kossuth és Görgei 1848-1 849-es leve­lezésének ugyancsak Hermann általi megjelentetése (Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848-1849. Bp. 2001.) után egy újabb kötet nyújt modern, tudományos alapossággal segít­séget egy érdekes személyiség életpályájának, gondolatainak jobb megismeréséhez. A kötetet a szaktörténészek és az érdeklődő olvasóközönség mellett a középiskolák tanulói és az egyetemi hallgatók is haszonnal forgathatják. Solymosi József Bartha Ákos BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE Életút és utóélet MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp. 2019. 657 oldal E kötet révén újabb fontos és színvonalas opusszal gazdagodott az utóbbi években ismét örven­detesen gyarapodó történeti életrajzok sora. Bartha Ákos munkája régi hiányt pótol. Bajcsy- Zsilinszky Endre életéről, politikai pályájának egyes szakaszairól vagy fontos momentumairól, illetve történeti szerepének halála utáni értékeléséről számos monografikus feldolgozás, tanul­211 SZÁZADOK 155. (2021) I. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents