Századok – 2021
2021 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Hermann Róbert (vál., s. a. r.): Görgei Artúr válogatott írásai. Értekezések, vitairatok, cikkek, interjúk 1848–1915 (Solymosi József)
TÖRTÉNETI IRODALOM elő. Egyértelmű, hogy itt saját példájára gondolt, hiszen császári-királyi hadseregbeli szolgálata idején ő maga kérte, hogy inkább a Nádor-huszárokhoz helyezzék, mert ott kevésbé volt díszes az egyenruha. A cikk megjelenése után néhány nappal maga is a honvédség kötelékébe lépett. A fejezet utolsó szövege Görgei beszéde az aradi haditanácson a fegyverletétel kilátásairól. Ennek befejező sorai egyértelműen bizonyítják, hogy nem voltak illúziói a döntés következményeit illetően, és a fegyverletételről nem egymaga határozott: „Magukra hagyom most önöket, nehogy jelenlétemtől zavarva javaslatomat kevésbé alaposan világítsák meg minden oldalról, és a lehetséges következtetéseket kevésbé gondosan mérlegeljék; és mindenekelőtt arra kérem önöket - kötelezve magam, hogy határozatuk értelmében fogok cselekedni -, hogy ne áltassák magukat rózsás reményekkel, mert lehet, hogy utunk a vérpadra vezet.” A kötet következő három fejezete az 1860-as évek publicisztikai termését teszi közzé. Ezek közül kiemelkedik az 1867-ben (majd később még háromszor) önálló kötetben is napvilágot látott Gazdátlan levelek. Berzenczey László, volt 1848-as kormánybiztos klagenfurti látogatása alkalmával folytatott beszélgetéseket Görgeivel, ezek ihlették a fiktív levelekké formált írást, mely a tábornok véleményét közli az olvasóval saját 1848-as szerepéről, az 1849. augusztusi szőlősi (világosi) fegyverletételről és emlékiratairól. A következő fejezetben olvashatjuk az 1867. év további termését. Ezek a szövegek egyértelművé teszik, hogy a tábornok Deák Ferenc politikájával értett egyet, kiállt a kiegyezés szükségessége mellett, a hadsereg jövőjére vonatkozóan két memorandumot is összeállított a politikus részére, Kossuth Lajoshoz pedig nyílt levelet intézett, melyben kérte, hagyjon fel a kiegyezés elleni izgatással. A következő, leghosszabb fejezet egy komplett hadtudományi értekezést tesz közzé, Görgeinek Demár János álnéven írt tanulmányát Henryk Dembinski 1873-ban németül, majd a következő évben magyarul megjelent emlékiratairól. A későbbi kutatás kiderítette, hogy a szöveg inkább az azt közzé tevő Danzer E Alfonz munkája, mintsem a lengyel tábornoké, de Görgei ezt még nem tudhatta, és a megjelent írásra reagálva 1875 és 1877 között gondolatait hat részben jelentette meg a Budapesti Szemlében. Görgei kritikája, amely emlékiratai után a második legterjedelmesebb munkája, egyben az első olyan szaktanulmány volt 1848-1849 hadtörténetéről, amely a modern történettudomány szabályainak megfelelően, visszakereshető hivatkozásokkal tárgyalta témáját. Legalaposabban a kápolnai csatát, valamint Dembinski 1849. április-májusi észak-magyarországi „tevékenységét” elemezte. Ennek a tanulmánynak a publikálása - véleményem szerint - Hermann forráskiadványának egyik legnagyobb erénye. Ebben a munkájában Görgei kristálytiszta logikával, némi cinizmussal megfűszerezve elemezte Dembinski magyaror szági „tevékenységét”, hadvezéri csődjét, alkalmatlanságát. Nem elégedett meg a puszta bírálattal, hanem azt is igyekezett bemutatni, mely hadtudományi alapelveket nem vett figyelembe a lengyel tábornok s így miért volt sikertelen. Ugyanakkor ebben a munkájában az 1852-ben megjelentetett emlékirataihoz képest sokkal tárgyilagosakban írt 1848 más szereplőiről, katonákról és politikusokról egyaránt. A tanulmány olvasása a mai történésznek is tartogat fontos tanulságokat, és közreadásával az érdeklődő olvasó számára is könnyen elérhetővé válik e fontos szakmunka. A hetedik fejezet tárgya a Mit köszönünk a forradalomnak? című írás, melyben a tábornok az 1875-ben megjelent, konzervatív múltszemléletű Értsük meg egymást! című röpiratra reagált, megvédelmezve az 1848-1849-es küzdelem jogszerűségét és indokoltságát. A következő két fejezet Görgei Kossuthtal folytatott 1880-as évekbeli polémiájának két szövegét teszi közzé, a szintén a Budapesti Szemlében megjelent Kossuth és Görgei, valamint a Még egyszer Kossuth és Görgei című írásokat. Ezekben a tábornok Kossuth Irataim az emigráczióból címmel megjelent köteteire, pontosabban az őt ért vádakra reagált. Kitért a Függetlenségi Nyilatkozat és a trónfosztás kimondása kapcsán felmerülő kérdésekre, saját diktátori ambícióinak cáfolatára, valamint a szabadságharc eseményeivel kapcsolatos téves állítások helyreigazítására. A hadászati kérdésekben Hermann szerint Görgei írásai helytállóak, ami azonban a függetlenség 210
