Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából
SZÉKELY TAMÁS megszilárdító 1870-1871-es francia-porosz háborút már csak a partvonalról figyelte a Monarchia, és az oroszokkal szemben meglévő gyanakvás ellenére, velük erről megegyezve, Bécs önkéntes semlegességet tanúsított a nagy balkáni átrendeződést elindító 1877-1878-as orosz-török háború idején is. Ferenc József legfőbb biztonságpolitikai célja a szomszédos nagyhatalmakkal szembeni status quo megőrzése volt, ezért is állapodott meg velük kölcsönös támogatásról 1873-ban a „három császár szövetségeként” elhíresült szerződés keretében. „O felségeik el vannak szánva, hogy meg fogják akadályozni, hogy szakadást idézzenek fel közöttük amaz alapelveket illetőleg, amelyeket egyedül tartanak alkalmasnak arra, hogy az európai béke fenntartását bármiféle és bármely oldalról jövő megrázkódtatás ellen biztosítsák^ és ha szükséges, kikényszerítsék” — olvasható a dokumentumban.39 Hosszú távon a Monarchia egyre inkább a Német Császárság mellett kötelezte el magát, mivel sokkal jobban tartott a fenyegető orosz terjeszkedéstől. Ez öltött testet 1879-ben az Andrássy Gyula, osztrák-magyar külügyminiszter által tető alá hozott úgynevezett „kettős szövetségben”. Ezen titkos szerződés szerint a két császár „kikerülhetetlen uralkodói kötelességüknek kell hogy tekintsék, hogy birodalmaik biztonságáról és népeik nyugalmáról minden körülmények között gondoskodjanak”, ezért „ha a két Magas Szerződő Fél várakozása és őszinte kívánsága ellenére a két birodalom egyikét Oroszország részéről támadás érné, a Magas Szerződő felek kötelesek egymásnak birodalmuk teljes haderejével segítséget nyújtani”.40 Mindkét szerződés rávilágít arra, hogy a hagyományos európai birodalmak korában a legfontosabb biztonságpolitikai döntések még zárt ajtók mögött, a nyilvánosság bevonása nélkül születtek, és általában a sajtó is csak találgatni tudott a kül- és katonapolitika fő irányáról, különösen a nyelvileg rendkívül megosztott, alkotmányosan tagolt, ezért a külügyi kérdésekben is széttartó osztrák-magyar közvélemény esetében.41 Érdekes adalék, hogy 1888-ban nyilvánosságra hozták a kettős szövetség szerződésének szövegét, éppen azért, hogy az akkor éppen oroszellenes lépéseket követelő magyar közvéleményt felvilágosítsák arról, hogy csak védelmi szövetségről volt szó. 39 Magyarország története a 19. században i. m. 591. 40 Uo. 641. 41 Vö. István Diószegi: Das politische und wirtschaftliche Interesse Ungarns an der Gemeinsamen Außenpolitik. In: Die Habsburgermonarchie 1848—1918. Band VI/ 1. Die Habsburgermonarchie im System der internationalen Beziehungen. Hrsg. Helmut Rumpler - Peter Urbanitsch. Wien 1989. 374-398.; Thomas Kletecka: Außenpolitische Vorstellungen von Parteien und Gruppen in Cisleithanien. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Band VI/ 1 i. m. 399-458. Az egykor az európai hatalmi viszonyokat érdemben alakító Ballhausplatznak a német és orosz birodalmakkal szemben meg kellett elégednie szerényebb ambíciókkal, jelesül a kettős monarchia területi épségének és stabilitásának biztosításával. 17
