Századok – 2021

2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából

SZÉKELY TAMÁS megszilárdító 1870-1871-es francia-porosz háborút már csak a partvonalról fi­gyelte a Monarchia, és az oroszokkal szemben meglévő gyanakvás ellenére, velük erről megegyezve, Bécs önkéntes semlegességet tanúsított a nagy balkáni átren­deződést elindító 1877-1878-as orosz-török háború idején is. Ferenc József leg­főbb biztonságpolitikai célja a szomszédos nagyhatalmakkal szembeni status quo megőrzése volt, ezért is állapodott meg velük kölcsönös támogatásról 1873-ban a „három császár szövetségeként” elhíresült szerződés keretében. „O felségeik el vannak szánva, hogy meg fogják akadályozni, hogy szakadást idézzenek fel kö­zöttük amaz alapelveket illetőleg, amelyeket egyedül tartanak alkalmasnak arra, hogy az európai béke fenntartását bármiféle és bármely oldalról jövő megrázkód­tatás ellen biztosítsák^ és ha szükséges, kikényszerítsék” — olvasható a dokumen­tumban.39 Hosszú távon a Monarchia egyre inkább a Német Császárság mellett kötelezte el magát, mivel sokkal jobban tartott a fenyegető orosz terjeszkedéstől. Ez öltött testet 1879-ben az Andrássy Gyula, osztrák-magyar külügyminiszter által tető alá hozott úgynevezett „kettős szövetségben”. Ezen titkos szerződés sze­rint a két császár „kikerülhetetlen uralkodói kötelességüknek kell hogy tekintsék, hogy birodalmaik biztonságáról és népeik nyugalmáról minden körülmények kö­zött gondoskodjanak”, ezért „ha a két Magas Szerződő Fél várakozása és őszinte kívánsága ellenére a két birodalom egyikét Oroszország részéről támadás érné, a Magas Szerződő felek kötelesek egymásnak birodalmuk teljes haderejével segít­séget nyújtani”.40 Mindkét szerződés rávilágít arra, hogy a hagyományos európai birodalmak korában a legfontosabb biztonságpolitikai döntések még zárt ajtók mögött, a nyilvánosság bevonása nélkül születtek, és általában a sajtó is csak ta­lálgatni tudott a kül- és katonapolitika fő irányáról, különösen a nyelvileg rend­kívül megosztott, alkotmányosan tagolt, ezért a külügyi kérdésekben is széttartó osztrák-magyar közvélemény esetében.41 Érdekes adalék, hogy 1888-ban nyilvá­nosságra hozták a kettős szövetség szerződésének szövegét, éppen azért, hogy az akkor éppen oroszellenes lépéseket követelő magyar közvéleményt felvilágosítsák arról, hogy csak védelmi szövetségről volt szó. 39 Magyarország története a 19. században i. m. 591. 40 Uo. 641. 41 Vö. István Diószegi: Das politische und wirtschaftliche Interesse Ungarns an der Gemeinsamen Außenpolitik. In: Die Habsburgermonarchie 1848—1918. Band VI/ 1. Die Habsburgermonarchie im System der internationalen Beziehungen. Hrsg. Helmut Rumpler - Peter Urbanitsch. Wien 1989. 374-398.; Thomas Kletecka: Außenpolitische Vorstellungen von Parteien und Gruppen in Cisleitha­­nien. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Band VI/ 1 i. m. 399-458. Az egykor az európai hatalmi viszonyokat érdemben alakító Ballhausplatznak a német és orosz birodalmakkal szemben meg kellett elégednie szerényebb ambíci­ókkal, jelesül a kettős monarchia területi épségének és stabilitásának biztosításával. 17

Next

/
Thumbnails
Contents