Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából
SZÉKELY TAMÁS vallásos vidéki társadalomban.34 Nem véletlen, hogy Ferenc József magyar királylyá koronázása 1867. június 8-án, bő egy héttel a közös ügyeket rögzítő 1867. évi XII. te. elfogadása után a kiegyezés kulcsfontosságú szimbolikus momentuma lett. Biztonságtörténeti szempontból a ceremónia csúcspontja az a jelenet volt, amikor a koronázást követően Ferenc József a vármegyék földjéből kialakított koronázási dombon ígéretet tett az ország megvédésére bármely irányból érkező fenyegetéssel szemben. Ahogy a koronázási szertartás tervezete előirányozta: „O Felsége a megfelelő helyen kiugrat a menetből s vágtatva lovagol fel a koronázási dombra, kivonja Szt. István kardját és megcsinálja a négy világtáj felé keresztalakban a négy vágást.”35 Az aktus - ez esetben még csak nem is beszédaktus, hanem egy erős történelmi hagyományokon nyugvó, szimbolikus cselekvési aktus - értelemszerűen a belülről leselkedő veszedelemre nem vonatkozott. A belső veszélyek artikulálása politikailag mindig bonyolultabb és érzékenyebb kérdés, mint a külsőké: így volt ez akkor is, amikor a magyar társadalomban még élénken éltek az 1849-es megtorlások és a neoabszolutizmus korának keserű emlékei. 34 Vö. if. Bertényi Iván: Ferenc József, „a legalkotmányosabb magyar király”. In: A véreskezű kamasztól Ferenc Jóskáig i. m. 265-311. 35 Az 1867. évi koronázási szertartás magyar nyelvű változata. Magyar Nemzeti Levéltár (továbbiakban: MNL) Országos Levéltára (továbbiakban: OL) Polgári kori kormányhatóságok Levéltárai Miniszterelnökségi Levéltár. A Miniszterelnökség Központilag iktatott és irattározott iratai. K 26 1896-2509 (141). 36 Erről részletesen: CiegerA.: 1867 szimbolikus világa i. m. 33—52. Ferenc József fejére elsősorban tehát nem legitimációs, hanem morális deficittel került a Szent Korona. A kormányra kerülő szabadelvű magyar elit jól érzékelte ezt a rendszer egészét veszélyeztető problémát, ezért a koronázás napjától kezdve az egész korszakon átívelően nagy energiákat fordított egy, az uralkodó személyét övező kultusz megteremtésére.36 A feladat nem volt egyszerű, hiszen a függetlenségi narratíva szerint a Habsburgok a nemzetiségi mozgalmakkal karöltve súlyosan veszélyeztették a magyar nemzet létérdekeit, azaz a magyar nemzeti állam felépítésének esélyét a Kárpát-medencében. Ferenc Józsefet ezért ki kellett emelni ebből a biztonsági diskurzusból (de-szekuritizáció), és egy alternatív biztonsági diskurzus elindításával olyan pozícióba kellett helyezni, ahol ő lett a külső és belső fenyegetések elleni védekezés főszereplője. A kiegyezés mainstream biztonsági narratívája szerint Magyarország alkotmányos önállóságának elismerésével az uralkodó biztosította a magyar nemzetnek a többi nemzetiséggel szembeni hegemóniáját a Lajtán innen, ugyanakkor a Habsburg Monarchia fennállásával olyan geopolitikai és katonai védelmi gyűrűt is vont Magyarország köré, amely a szimbolikus négy vágásnak megfelelően minden irányból garantálni tudta az ország biztonságát a külső (orosz, török stb.) 15
