Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából
A KIEGYEZÉS MINT BIZTONSÁGI JÁTSZMA Pesten magyar és német nyelven is. Kossuth felfogásában Deák és követői végzetes politikai hibát követnek el azzal, hogy lemondanak az önálló külpolitikáról, honvédelemről és pénzügyekről (threat), és ezzel Magyarországot (referent object) hozzákötik a Habsburgok szerinte süllyedő hajójához. „[Az] előterjesztett törvényjavaslatok annyira ellenkeznek Magyarország állami életföltételeivel; annyira összeütköznek azon politikai iránnyal, melyhez nemzetünk negyedfél századon át jó- s bal-szerencsében mindig tántoríthatatlanul ragaszkodott, s melyhezi hűségének köszönheti nemzetünk, hogy még van; annyira ellentétben állnak a kornak, melyben élünk, irányával, az európai conjuncturák sugalmaival; horderejűkben annyira veszélyesek s annyira nincsenek motiválva sem a szükség, sem a kénytelenség, sem az osztrák uralkodóház helyzete, sem a legegyszerűbb politikai számtan kívánalmai által, miszerint nem győznék eléggé bámulni, hogy akadhat minisztérium, mely ez előterjesztés felelősségét el meri vállalni [...]” — fogalmazott Kossuth.31 Szerinte a Magyarországot belülről (például a nemzetiségek) vagy kívülről (például Oroszország) fenyegető veszélyek egy bölcs és önálló nemzetiségi, illetve külpolitikával megelőzhetők vagy kezelhetők lennének. Kossuth szerint az igazi halálos veszedelem („én e tényben a nemzet halálát látom”32 ) Bécsből leselkedik az országra: a dualista rendszer megszilárdulása esetén az osztrák hegemónia miatt, a Monarchia esetleges megroppanása esetén pedig a vesztes (értsd: Ferenc József) melletti elköteleződés politikai következményei miatt (security issue). Kossuth évekkel később is ragaszkodott az osztrák uralkodóházat végső soron en bloc szekuritizáló álláspontjához, és a horizonton kirajzolódó valamenynyi nemzetközi konfliktusban a Habsburgok bukását fürkészte, ami szerinte a dualista rendszer miatt majd Magyarországot is szükségszerűen a mélybe rántja. Ahogy másutt legendásan megfogalmazta: egy eljövendő nagy háború esetén „Magyarország volna a máglya, melyen az osztrák sas megégettetnék”.33 31 Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Szerk. Pajkossy Gábor. Bp. 2003. 465. 32 Uo. 466. 33 Kossuth Lajos levele Simonyi Ernőnek. Collegno (al Baraccone), 1876. dec. 3. In: Kossuth Lajos összes munkái. Kossuth Lajos Iratai IX. S. a. r. Kossuth Ferenc. Bp. 1902. Bár az országgyűlésben kényelmes többséget alkottak Deák Ferenc hívei, azt meglehetősen nehéz megállapítani, hogy a politizáló közvélemény a kiegyezés létrejöttekor inkább pro vagy kontra érzelmű volt-e, a helyzet régiónként valószínűleg nagyon eltérő lehetett. A magyar nyelvű lakosság körében Kossuth ugyan kimagasló népszerűségnek örvendett, ugyanakkor az országnak több mint a fele nem magyar nemzetiségű volt, és az uralkodó — függetlenül attól, hogy császárnak vagy királynak titulálták - az évszázados hagyományoknak megfelelően erőteljes szakrális legitimációval bírt, különösen a még premodern értelemben 14
