Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából
SZÉKELY TAMÁS biztosságai Mivel szerinte a magyar szabadságmozgalmak rendre az alkotmány uralkodóház általi megsértése miatt indultak, nem kell tartani egy újabb magyar szabadságharctól (threat) az ország alkotmányos önállóságának tiszteletben tartása esetén. „[Magyarország] teljesítette híven és szívesen közös védelmi kötelezettségét a legnehezebb időkben, s még akkor is késznek nyilatkozott e kötelesség teljesítésére, midőn az országban magas fokra hágott az izgatottság, s a háború” - fogalmazott Deák.26 27 A magyar kérdés semlegesítésével, azaz de-szekuritizációjával arra mutatott rá, hogy a Monarchia számára a külső fenyegetés a valós veszély (security issue). Ez az érvelés már a solferinói kudarc (1859. június 24.) után is hitelesnek bizonyult, nem beszélve a csak ezután bekövetkező königgrätzi ka tasztrófáról (1866. július 3.).28 26 Uo. 311. 27 Uo. 28 Ligeti Dávid: Solferinótól Königgrätzig. Ferenc József háborúi 1859 és 1866 között. In: Megosztó kompromisszum i. m. 109-126. 29 Az újabb kutatások tükrében úgy tűnik, Kossuth Trianont aligha, legfeljebb a keleti kérdést „jövendölte meg”. Lásd ifj. Bertényi Iván: Megosztó kompromisszum. Az 1867-es kiegyezés sikerei és kudarcai 150 év távlatából. In: Megosztó kompromisszum i. m. 34. 30 Levél Oszterhueber Józsefhez. Pest, 1842. nov. 10-16. In: Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek I. 1825-1849. Vál. Molnár András. Bp. 2001. 345. A kiegyezés korának másik nagy szimbolikus erejű írása Kossuth Lajos 1867. május 22-én Párizsban közzétett, Deákhoz írott nyílt levele. A „Kasszandralevél” néven elhíresült és a mai napig vitára okot adó szöveget sokan még a trianoni országvesztés látnoki jóslataként értelmezik.29 Pedig, ha valakit joggal lehet trianoni látnoknak tartani, az nem is annyira Kossuth, hanem a címzett, aki már két és fél évtizeddel korábban elborzadt az egyre fenyegetőbbé váló nemzeti tragédia gondolatától. „Meg vagyok arról is győződve, hogy a Monarchiát veszély, Magyarország önállóságát s nemzetiségét halál fenyegeti” - írta Deák Ferenc saját sógorának 1842-ben, miután számba vette a térség etnikai és geopolitikai viszonyait.30 A Kossuth-féle Kasszandra-levél elsődleges olvasatban egy Deákhoz intézett politikai vádirat, amelyben közös 48-as eszmények elárulásával vádolja egykori bajtársát. Mint minden nyílt levél (speech act) esetén, műfajból eredően a célközönség itt sem korlátozódik a címzettre. Kossuth (actor) egyfelől a szélesebb értelemben vett magyarországi politizáló közvéleményhez szólt, másfelől azon belül is saját híveihez (audience). Mivel a színfalak mögötti kiegyezési tárgyalások — ahogy Kossuth nevezi, „Béccseli alkudozások” — ekkor már lényegében eredményre vezettek, Kossuth egy utolsó, meglehetősen kétségbeesett kísérletet tett a közvélemény befolyásolására, a kompromisszum destabilizálására, illetve egy későbbi esetleges politikai fordulat esetén saját táborának helyzetbe hozására. Nem véletlen, hogy a levelet röpirat formájában többezres példányszámban terítették 13
