Századok – 2021
2021 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Rab Virág: Kapcsolati hálózatok a történelemben. Gerard Vissering és Hegedüs Loránt példája (Pogány Ágnes)
TÖRTÉNETI IRODALOM vetését akarta megreformálni. 1905-ben a Gyáriparosok Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója, később alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke lett, 1913 és 1917 között pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatójaként dolgozott. 1920-ban a békedelegáció tagja volt, az év végén pedig a pénzügyi tárcát kapta meg, hogy úrrá legyen az egyre jobban elhatalmasodó inflációs folyamaton. Miközben számos, korábban ismeretlen dolgot tudunk meg Hegedűs életéről, a szakmai karrierjéről alig esik szó. Különösen kifogásolható, hogy milyen röviden, alig pár sorban (mégis számos hibával) kerül bemutatásra a pénzügyminiszteri tevékenysége, holott vitathatatlanul ez volt Hegedűs legfontosabb időszaka. Rab Virág összekeveri a vagyonadót a vagyonváltsággal és hibásan ismerteti a stabilizációs koncepció számos elemét is. Mindez azért is különös, mert több munka is feldolgozta már ezeket a kérdéseket. A könyv egyik alfejezete Hegedűs és Vissering kapcsolatának az elemzését ígéri, de még azt sem tudjuk meg, mit tartalmazott a két bankár levelezése, pedig már Péteri György is idézett a levelekből korábbi munkáiban. Vissering tanácsokkal látta el magyar kollégáját, aki ezeket be is építette az elképzeléseibe, az viszont már nem derül ki a könyvből, hogy mik is voltak ezek a javaslatok. Hegedűs Lóránt saját bevallása szerint „három poklon ment keresztül” életében. (120.) Először a Tanácsköztársaság alatti letartóztatása idején, majd amikor megbukott pénzügyminiszterként, végül az ezt követő hosszas betegsége alatt, 1921 ősze és 1924 karácsonya között. 1921 telén, pénzügyi programjának kudarca és családi problémái miatt Hegedűs egy berlini szanatóriumba került, ahol azonban nem tudtak betegségén segíteni, végül egyik lánya a családdal dacolva menekítette vissza Budapestre. Rab a tünetek alapján a diagnózist bipoláris zavarként (szélsőséges hangulatingadozásokkal járó mentális betegség) adja meg, a volt pénzügyminiszter a mániás szakasz után a kudarc által kiváltott introjektív depresszióban szenvedett. A legjobb terápiának az írás és a családi, baráti segítség bizonyult számára, újra elkezdett újságcikkeket írni. A Pesti Hírlapban jelentek meg rendszeresen írásai, szépirodalmi műveket is publikált és az általa alapított Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének az elnöke lett. Az eddig is ismert volt, hogy Hegedűst idegösszeomlással kezelték 1921-től, az azonban új információ, hogy szinte az egész család súlyos mentális betegségekkel küzdött, és neki sem 1921-ben kezdődtek a panaszai. Felesége, Navratil Margit és a középső lánya, Margit egyaránt depresszióban szenvedett, a legidősebb lánya, Jolán pedig skizofrén volt, aki megjárta a különböző szanatóriumokat, köztük a Lipótmezőt is. 1942-ben Hegedűs felesége és Margit lánya együtt követtek el öngyilkosságot a család gellérthegyi otthonában. Az olvasó és a szerző dolgát is megkönnyítette volna egy családfa, esetleg néhány fotó, hogy könnyebben lehessen azonosítani a terebélyes család tagjait. Időnként Rab Virág is összekeveri a szereplőit, Navratil Dezsőt Tory Magdolna apai nagyapjának írja, holott az anyai nagyapja volt, Margitot harmadik gyereknek, Tory Emilt hol Tory Tibor apjának, hol nagyapjának nevezi. Hegedűs Sándor nem Hegedűs Rózsika, hanem Tory Magdolna dédapja volt. A kötet a fülszövegben azt ígéri az olvasónak, hogy „két gazdasági és pénzügyi szakember (Gerard Vissering és Hegedűs Lóránt) szakmai és családi kapcsolati hálózatain tanulmányozza azokat az univerzális törvényszerűségeket, melyeket más, a természetben és a társadalomban fellelhető, úgynevezett komplex rendszerek (hálózatok) kialakulásával vagy működésével kapcsolatban már leírtak”. Nos, az univerzális törvényszerűségek bemutatása ezúttal elmaradt. Pogány Agnes 1350
