Századok – 2021
2021 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Andrea Kiss: Floods and Long-Term Water Level Changes in Medieval Hungary (Majláthné Sipos Csilla)
TÖRTÉNETI IRODALOM melyek a Duna és a Tisza mellékfolyói és e folyóvizek főbb hidrológiai jellemzői, de vannak adatok a nagyobb és dokumentált áradásokról is. (51-78.) Ez a tömör természettudományos áttekintés szilárd alapot nyújt a következő fejezetek archeológiái és forrásközpontú vizsgálataihoz. A középkor környezeti változásainak és demográfiai hátterének elemzése mellett a szerző a településtörténeti jellemzőket is áttekinti, külön kitérve a 13-14. századi településpusztásodás jelenségére is. (78-100.) Nagyon jól illeszkedik mindebbe a korra jellemző gazdaságtörténeti folyamatok bemutatása. Ezt Kiss Andrea a középkori mezőgazdaság, földhasználat, illetve a víz- és ártéri gazdálkodás tájformáló szerepén keresztül ismerteti. (100-120.) A harmadik nagy fejezetben azok a természettudományos és régészeti kutatási eredmények sorakoznak fel, melyek összefüggésbe hozhatók a Kárpát-medence hosszú távú víztani változásaival (ilyenek a cseppkövekből és a tavi üledékekből nyerhető információk). Az itt található szerteágazó kutatástörténeti összefoglalóban a szerző kitér számos tavi üledékvizsgálat tapasztalataira (például a Balatonra, illetve a Cserhát, a Mátra és a Tátra területén lévő állóvizekre vonatkozóan), de található itt néhány tőzeglápokat érintő elemzés is. (144-153.) A felvázolt kutatások ismeretében a szerző igyekszik választ adni arra a kérdésre, hogy a régészeti feltárások során észlelt talaj szint-emelkedésnek lehetett-e valamilyen köze a növekvő vízszinthez, illetve a folyók áradásaihoz? Nagy alapossággal mutatja be a feltételezett korabeli környezeti körülményeket, párhuzamba állítva azokat a mai viszonyokkal, miközben szem előtt tartja a településhálózat és az egyes falvak, városok morfológiájának változásait is. Ehhez az elemzéshez, illetve a folyó- és a talaj vízszint-változás rekonstruálásához a dunai térség, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl egyes régióinak középkori leletanyagát egyaránt számba veszi, a könnyebb átláthatóság érdekében táblázatos formában is összefoglalva az ide vonatkozó régészeti eredményeket. (210-212., 215-217., 220-222.) A közép- és hosszú távú vízszint-ingadozások kimutatásához egyrészt a Duna mentén feltárt kolostorok, másrészt számos település és vár régészeti dokumentációja (például védő- és támfalak, kutak, vermek, padlószintek, illetve a helyreállításokra utaló jelek vizsgálata) szolgál bizonyítékkal. A régészeti leletanyag tanulmányozását az üledékvizsgálatok tapasztalataival ötvözve számos összefüggés kirajzolódott a középkor vízszintváltozásaira vonatkozóan. Ezek megértését nagyban elősegíti, hogy Kiss az azonosítható klimatikus korszakok áradásait, szárazabb periódusait és hidroklimatikus tendenciáit térképeken is ábrázolja. (199., 201., 204.) A környezeti-éghajlati-régészeti keretekbe logikusan illeszkedik a források és vizsgálati módszereik bemutatása a negyedik fejezetben. Kiss Andrea az általa összegyűjtött középkori írott dokumentumokat három fő szempont mentén elemzi. Ismerteti a források típusait (jogi, egyházi, elbeszélő és gazdasági), azok fő jellemzőit, valamint a téma kapcsán mutatkozó forrásértéküket is. A dokumentumok kritikai feldolgozásának nagy jelentősége van, melyet a szerző lelkiismeretesen el is végez. A jogi-adminisztratív források csoportjába oklevelek tartoznak, melyek túlnyomó többsége határjárásokról ad információkat. Ezekből kiderül, hogy az áradások többféle következménnyel járhattak: 1. meghiúsíthatták a határjárást, 2. veszélyeztethették az utazást, 3. elpusztíthatták a határjeleket, azaz a szó szoros és átvitt értelmében is „elmoshatták” a birtokhatárokat. Az egyházi vonatkozású dokumentumok közül a szentté avatási perek hivatalos iratai nyújtanak még jól használható adatokat, így például Árpád-házi Szent Margit 1270. és 1276. évi szentté avatási jegyzőkönyveiben áradásokról szóló tanúságtételek is olvashatók. A kevés elbeszélő forrásból Bonfmi munkája és a szentek legendái tartoznak még a vizsgálható bizonyítékok körébe. A gazdasági és adminisztratív dokumentumok csoportját a pozsonyi hídmesterek számadásai és tizedszedők beszámolói alkotják. (248-262.) Az információk eloszlásának tér- és időbeli egyenetlenségét jól szemlélteti az a térkép, mely a legjobban és a leggyengébben adatolt régiókat ábrázolja. (263.) A kutatás módszertanának fontos részét képezi továbbá a középkori oklevelekben előforduló, árvizeket jelölő latin és német nyelvű kifejezések értelmezése is. Kiss az áradások (feltételezett) intenzitását szintén igyekszik 1334
